Életmód / Egészség / Lélek

A kiégés valójában a depresszió egy formája?

A kiégés sajnos egyre gyakoribb jelenség, amit a fokozódó munkahelyi és magánéleti stressz hoz magával. Nem segít rajta a felgyorsult világ, a közösségi média, a folyamatosan növekvő elvárások. Csakhogy nagyon vékony a vonal a kiégés és a depresszió között, és a WHO definíciója szerint könnyű is őket összekeverni. Mi a különbség a kettő között, és honnan tudod, hogy melyik fenyeget téged?

Az Egészségügyi Világszervezet szerint a kiégést három dolog kategorizálja: az energiacsökkenés és krónikus fáradtság, a mentális eltávolodás a munkától és negativizmus vele kapcsolatban, és csökkent hatékonyság.

Ez nagyjából stimmel, de több szakértő szerint az emberek összekeverik a kiégést a depresszióval, ami érzésre ugyan hasonló lehet, de valójában teljesen különböznek.

Korábban a kiégést csak az olyan magas stressz-szintű munkavégzőknél vizsgálták, mint például az ápolók és ápolónők, de ma már akkorák az elvárások minden szektorban, hogy bárhol kialakulhat.

Általában akkor bukkan fel, ha valaki nagyon sokat dolgozik, és nem foglalkozik azzal, hogy közötte pihenjen is.

Sokan azonban összekeverik a klinikai depresszióval, ami teljesen más, más folyamatok állnak mögötte, és nehezebb belőle kikerülni is.

A szakértők szerint az a legjobb, ha a szorongásra, a kiégésre és a depresszióra külön gondolunk, de egyfajta egymás utánisággal, vagyis úgy, hogy az egyik következhet a másikból, és ahogyan megyünk előre, egyre súlyosabb problémáról beszélünk. A kiégés sokkal szorosabban összefügg a szorongással és a depresszióval, mint gondolnánk. 

Fontos különbség azonban, hogy a kiégést nem lehet orvosi módszerekkel kezelni. Ha valaki úgy érzi, hogy közeledik felé, és egyre kevésbé érzi magát jól a munkájában, túlhajtja magát, és nem tud pihenni, általában a legjobb esetben is csak kivesz pár napot, ami nem segít sokat hosszú távon, hiszen ugyanabba a környezetbe kerül vissza, amiben a kiégés elkezdődött.

A problémát csak drasztikus lépésekkel, például munkahelyváltással, vagy pszichoterápiás kezeléssel lehet megoldani, utóbbi a mi felfogásunkat változtathatja meg, előbbi pedig a szituációból helyez ki minket.

A depresszió más kérdés, erre vannak orvosi kezelések, komolyabb esetben akár gyógyszeres kúrával is lehet segíteni a helyzeten. Sőt, a depresszió egyes viselkedésterápiás kezelései még akár a kiégést is kezelhetik, hiszen alapvetően akkor lesz valaki alacsony kockázatú a kiégésre, ha tudja kezelni a folyamatos stresszt és a munkahelyi elvárásokat, ezt pedig meg lehet tanulni. 

A kiégést általában könnyebb beismerni, mint azt, ha valaki úgy érzi, depressziós, mivel utóbbival kapcsolatban még mindig stigma él a társadalomban.

A kiégés a sikerrel és az elfoglalt életmóddal jár együtt, amit még mindig piedesztálra emelünk, és azt hisszük, hogy akkor sikeres valaki, ha soha nem ér rá. 

Csakhogy amíg a kiégést, ahogy említettük, nehéz kezelni, és általában az orvosok nem is veszik olyan komolyan, addig a depresszió, ha kezeletlen marad, komoly következményekkel járhat. Éppen ezért fontos, hogy valaki felismerje a különbségeket, és rájöjjön, hogy csak a munkahelyén kell változtatnia, vagy tényleg segítségre van szüksége – a depresszió ugyanis nem játék, és itt az ideje, hogy komolyan is kezeljük.

Forrás 1, 2

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást

    Bien.hu

    FREE
    VIEW