Bár az oltások sosem ígérték, hogy elkerül minket a fertőzés, azért mégis kicsit sokkoló volt átesni a betegségen úgy, hogy elvileg még javában védett vagyok.
Legalábbis nem sokkal léptem túl a féléves védettséget, ami azt követően alakult ki, hogy a második oltást is megkaptam. Egyáltalán nem vagyok beteges alkat, sok-sok évben mérhető, mikor én utoljára elkaptam valamit. Nem azt állítom, hogy sosem éreztem úgy, hogy fáj a torkom, vagy nem lettem náthás, de az elmúlt 7-8 évben talán kétszer voltam lázas. Nálam egy betegség jellemző lefolyása az, hogy estére felmegy a lázam, egy éjszakát rosszul alszom, aztán pár nap náthával letudom az egészet.
Emiatt gyógyszert sem szoktam bevenni, helyette még tovább növelem a zöldség- és gyümölcsbevitelemet. Iszom a gyógyteákat, célzottan használom a gyógynövényeket, több vitamint szedek, és így tovább. Már csak ezért is volt meglepő, ahogy a koronavírus megérkezett – hazudnék, ha azt mondanám, hogy egy pillanatra sem ijesztett meg.
Mélyről jövő, zsigeri fájdalommal és hányással indultak a tünetek
Körülöttem már mindenki kidőlt a családban, de annyira sok a beteg a környezetünkben, hogy mi is azt gondoltuk, csak valamelyik tipikus ovis nyavalyát gyűjtöttük be. Ezek közül az egyik hányással és hasmenéssel, a másik torokfájással, a harmadik fülgyulladással járt. A többiek köhécseltek, nátháskodtak, szóval a mostani körülmények mellett mondhatjuk: „semmi extra” tünetet nem produkáltak.
Egyik este nekem is elkezdett kaparni a torkom, de mivel az én tesztem is negatív lett, meg egyébként is oltva vagyunk, nem aggódtam. Előbb ágyba bújtam, több vitamint vettem be és azt gondoltam, ennyivel letudtam az egészet.
Aztán másnap rosszullétre ébredtem és hánytam, ami miatt el is könyveltem magamban, hogy a „hányós vírust” szedtem össze. Ágyban maradtam, azonban nagyon rövid időn belül elkezdtek sajogni a gyengébb ízületeim, azok, amikkel már volt gondom: a derekam, a sérült bokám és az egyik térdem. Majd ez a fájdalom szétterjedt az egész testemre. Nem tudom mihez hasonlítani, mert nem volt égető, bizsergető, sem hasogató, szurkáló.
Mélyről és belülről jövő fájdalom volt, és a legrosszabb az volt benne, hogy minden erőmet elvette, ráadásul nem tudtam tőle sehogy sem feküdni, mert még az is fájt.
Délután annyira össze bírtam szedni magamat, hogy ettem egy banánt, aztán bevettem egy fájdalomcsillapítót és amilyen hirtelen jött a fájdalom, olyan gyorsan enyhült. Már meg is örültem, hogy ennyi volt, de persze tévedtem.