Akár zavarban vagyunk vagy kínosan érezzük magunkat, akár szégyent, bűntudatot vagy lelkiismeret-furdalást érzünk, hosszú távon mindegyik állapot frusztrációt vált ki és kórosan rombolja az önértékelést.
Kis mértékben hasznos
A szégyen és a bűntudat az érzelmi szorongás gyakori érzése, ami azt jelzi, hogy cselekedeteink károkat okozhatnak másnak fizikai, érzelmi vagy egyéb módon. Mivel konkrétan a bűntudat jellemzően rövid ideig tart, gyakran alábecsüljük a mindennapi életben játszott szerepét. Ha valami rosszat csinálunk vagy megbántunk valakit, bűnösnek érezzük magunkat. A bűntudat ilyenkor értékes érzelem, amely segít fenntartani az érzelmi kapcsolatot a körülöttünk élő emberekkel. Mivel a bűnösség érzése miatt kialakult lelkiismeret-furdalás fájdalmas, az emberek gyakran találnak módot önigazoló praktikákkal a saját felmentésükre.
A felelősségteljes és mentálisan erős személyiségek azonban az igazságérzetükre hallgatnak, és az empátiájuk segítségével megoldásokat keresnek arra, hogy hogyan kártalanítsák azt, akit megbántottak.
Ilyenkor a bűntudat egy tudatos és szükséges belső munka, amely segít az embernek minimalizálni a károkat, és megerősíteni a köteléket a károsodott egyénnel.
Amikor jogos a szégyen
A jól adagolt szégyenérzet, ami nem billen át destruktív önostorozásba, mindenképpen védi a kapcsolatainkat. A bűntudat elsősorban a személyes viszonyainkban fordul elő, és „pro-társadalmi” érzelemnek tekinthető, mert segít fenntartani a jó kapcsolatot másokkal. Olyasmi, mint egy tilalomfa, ami figyelmeztető jelként villog egészen addig, amíg meg nem teszed a szükséges korrigáló lépéseket. Ha viszont megoldatlan marad a bűntudat, az olyan, mintha a fejedben egy állandó szundi-riasztás sípolna. Ilyenkor nehéz a helytállás, a koncentrálás és a munka a mindennapokban, mert a figyelmet folyamatosan a szégyen érzete töri meg.
Viselkedéspszichológiai tanulmányok kimutatták, hogy a koncentráció, a termelékenység, a kreativitás és a hatékonyság is jelentősen alacsonyabb, ha aktívan bűnösnek érzi magát az ember.
Ha tehát folyamatosan szégyelljük és ostorozzuk magunkat valamiért, az nem csak a mindennapi működésünket bonyolítja, hanem elveszi tőlünk az élet zavartalan élvezetének lehetőségét is. Még az enyhe bűntudat is arra késztet, hogy – tudatalatti büntetésként – megvonjuk magunktól az élet apró örömeit. Egészen újkeletű kifejezés a „Dobby Effect”, ami a Harry Potter-sorozat népszerű házi manója után kapta a nevét. Arra utal, hogy a bűntudat önbüntetést is okozhat, és az emberek komoly pszichológiai tendenciát alkalmaznak arra, hogy a szégyen és lelkiismeret-furdalás érzéseit eltompítsák ilyen módon.
A megoldás roppant egyszerű
Mit lehet tenni a megoldatlan bűntudat és feloldatlan szégyenérzet ellen? A válasz kézenfekvő, mert a szakemberek szerint javasolt legjobb módszer a hatékony bocsánatkérés – és ezzel együtt szembenézés a megbántott személlyel és önmagunkkal is. Egyszerűnek hangzik, de a legtöbb ember valószínűleg nincs tisztában azzal, hogy mit takar az igazi bocsánatkérés, ami valóban célravezető és eredményes.
Ahhoz azonban, hogy egy „nagyon sajnálom” őszinte és hatékony legyen, azt a másik személy igényeire és érzéseire kell összpontosítani, nem pedig a sajátunkéra.
Amikor tehát bocsánatot kérsz, az legyen egy egyértelmű kinyilatkoztatás amellett, hogy valóban sajnálod, ami történt. Tartalmazzon olyan kifejezéseket, amelyek konkrétan és világosan utalnak a bántó tényezőre. Ismerd el, ha társadalmi normákat vagy egyéni elvárásokat sértettél meg. A bocsánatkérés tartalmazzon empátiát a részedről, amely elismeri a bántalom súlyosságát. A megbocsátást pedig kérni kell, ezért nem elég egy felszínes „sajnálom”, hanem inkább egy „Hibáztam, ne haragudj, kérlek. Bocsánatot kérek.” Ez már egy jó kiindulópont ahhoz, hogy felszámoljuk a bűntudatot és az ebből sarjadó szégyenérzetet.
Kép forrása: AlexShadyuk/Depositphotos.com