Beindult a nagyüzem: a hipermarketek polcai roskadoznak a füzetektől, írószerektől, iskolatáskáktól, tolltartóktól, több százféle tanszertől – a szülők fejvesztve válogatnak a bőséges kínálatból.
Ki hosszú listával érkezik, ki találomra szedeget, ki alapos és hosszas vizsgálódás után jegyzetelve halad tovább. Bár én már rég nem tartozom az iskoláskorúak körébe, mégis ilyenkor élem füzet-, és tollmániám kiteljesedésének fénykorát: s engedve az ügyes marketingnek – na, és a nem elhanyagolható szempontként figyelembe veendő olcsóságnak –, beszerzem a soron következő évre való „ellátmányomat”. A fantasztikusan kedvező áron (89 Ft/db) elérhető spirálfüzetek között válogatok, mellettem csinos anyuka áll gondterhelten ráncolva homlokát.
– Renáta! Neked is jó lesz ebből a típusból ugye? – fordul kamaszlánya felé, aki éppen a három méterre lévő polcokról emel le mozihősökkel díszített füzeteket. – Nem emlékszem: hányat is mondtál tegnap, hogy kell?
– 8 vonalas, 4 kockás, 4 sima. Ez a minimum indulókészlet. – feleli a lány, majd határozott mozdulatokkal teszi a bevásárlókocsijukba a Star Wars-os, pókemberes, és isten tudja, milyen szuperhősös füzeteket.
– Nekem megteszik ezek is. A célnak pont megfelelnek – mondja, majd szupersebességgel karon ragadja édesanyját, és már vonszolja is tovább a ceruzák és golyóstollak világába.
Csak úgy kíváncsiságból odalépek a polchoz, és elmosolyodom. Cseppet sem kételkedem abban, hogy neki a „megteszik ezek is”, és „a célnak pont megfelelnek”. Négyszeres-ötszörös áron mindenképpen így kell lennie…