A génmutációk fontossága a szaporodás során
Életünk során génjeink mutációkat gyűjtenek. Egyesek teljesen véletlenszerűek, mások étrendünk vagy külső tényezők, például az UV-fény eredménye. A legtöbb nem tesz semmit, vagy káros, nagyon kevés lesz hasznos. A szexuális érettség előtt „minden olyan génmutációt, amely csökkenti a szervezet szaporodási valószínűségét, vagy akár elpusztítja a szervezetet, mielőtt szaporodna, nagyon erős ellenreakciót választana ki” – mondja Gabriella Kountourides, az Oxfordi Egyetem antropológiai tanszékének evolúcióbiológusa.
Amint azonban egy szervezet eléri a szexuális érettséget, képes átadni génjeit a következő generációnak. Ezen a ponton a természetes szelekció ereje gyengül.
A BRCA génmutációról például ismert, hogy jelentősen növelik a mell- és petefészekrák kockázatát, de összefüggésbe hozhatók a mutációt hordozó nők magasabb termékenységével is. Így előfordulhat, hogy a BRCA génmutációk az élet korai szakaszában reproduktív előnyt jelentenek, majd később az életben nagyobb egészségügyi kockázatot jelentenek. De mivel a természetes szelekció az ivarérettség után gyengül, a szaporodási előnyök felülmúlják a hátrányokat. Olvass még a témában
„Bármi is történik az életben korábban, felülmúlja azt, ami a szaporodási kor után történik, mert a szaporodási potenciál a lényeg” – mondja Kaitlin McHugh, az Oregoni Állami Egyetem biológusa. Legalábbis biológiai szempontból – vagyis, a hidrákkal ellentétben az emberi test nem a halhatatlanságra, hanem génjeink továbbadására lett kitalálva. Az örök élet lehetősége így nekünk más módon adatott meg.