Egy nő, akinek a sejtjei halhatatlanok voltak: milliók életét mentette meg

Egy nő, akinek a sejtjei halhatatlanok voltak: milliók életét mentette meg

Címlap / Életmód / Egészség / Egy nő, akinek a sejtjei halhatatlanok voltak: milliók életét mentette meg

Az orvostörténelemben kevesen mondhatják, hogy több életet mentettek meg, mint Henrietta Lacks.

A fiatal fekete nőről nem túlzás azt állítani, hogy az egyik legnagyobb hozzájárulást nyújtotta a modern orvostudományhoz. Anélkül, hogy valaha is tudott volna erről.

Henrietta Lacks 1951-ben mindössze 31 éves volt, amikor méhnyakrákot diagnosztizáltak nála, nem sokkal az ötödik gyermeke megszületése után. Abban az időben az Egyesült Államokban sok kórház még mindig elkülönítette a fekete embereket a fehérektől, sőt egyáltalán nem fogadott színes bőrű pácienseket. A fekete és szegény Henrietta Lacks nem igazán válogathatott az elérhető kezelések közül. Végül a Maryland-i Baltimore-i Johns Hopkins Kórházhoz fordult, mivel ez volt az egyetlen a közelben, ami fekete pácienseket is ellátott.

A kórterem, ahová került, véletlenül éppen egy folyosón volt George Gey kutató laborjával, aki évtizedek óta próbált laboratóriumi körülmények között emberi sejteket növeszteni.

Különleges felfedezés

A daganat eltávolítására irányuló kezelés során Henrietta orvosa egy kis szövetmintát küldött Gey-nek anélkül, hogy engedélyt kért volna erről Henriettától, vagy egyáltalán elmondta volna neki. A hozzájárulás vagy beleegyezés egyébként sem voltak olyan magától értetődő fogalmak akkoriban, mint manapság. Egy fekete páciens véleményére pedig minden valószínűség szerint még kevesebbet adtak. Az eljárás ezen része tehát etikai szempontból finoman szólva is megkérdőjelezhető, az eredmények viszont tagadhatatlanul megváltoztatták az orvostudományt. Gey, aki mindaddig kudarcot vallott az emberi sejtek testen kívüli növesztésére tett kísérleteivel, valami egészen döbbeneteset tapasztalt, amikor Henrietta sejtjei kerültek hozzá.

A legtöbb emberben az öregedésnek nevezett természetes folyamat korlátozza a sejtek élettartamát. A szenzencia az öregedéshez kapcsolódik: amint a sejtek idővel osztódnak és szaporodnak, a kísérő DNS-replikációk pontossága megcsappan. Az egyes DNS-szálak – úgynevezett telomerek – végén lévő védőkupakok megrövidülnek, míg végül a DNS-szálak védtelenek és káros mutációk keletkeznek. Ezek a mutációk általában rákokkal és más, az életkorral összefüggő betegségekkel társulnak. Ennek megakadályozása érdekében a sejtekben lévő replikációs szerkezet képes felismerni a telomerek ezen rövidülését, így egy bizonyos pont után abbahagyják az osztódást.

Az emberi sejtek általában körülbelül 50-szer képesek osztódni, mielőtt elöregednének. De Lacks sejtjei mások voltak. Korlátlanul képesek voltak osztódni és szaporodni. Ez tökéletesen tette őket az orvosi kutatáshoz. Amikor Gey rájött, hogy valami rendkívülire akadt, értesíteni kezdte a kollégáit, akik mind kértek maguknak a megállíthatatlanul osztódó sejtekből a saját kutatásaikhoz. Hamarosan a világ minden tájára eljutottak a tudósokhoz a különleges sejtek.

A sejtvonal, amelyet Henrietta Lacks tiszteletére „HeLa” néven ismernek, az első és leggyakrabban használt halhatatlan sejtvonal az orvostudományban. Emberek milliói köszönhetik életüket a tőle elvett szöveteknek.

Az általa létrehozott sejtvonalat használták fel az első gyermekbénulás elleni oltás, a rákellenes gyógyszerek és az in vitro megtermékenyítés kidolgozására.

Sejtjei még az űrbe is eljutottak minden élő ember előtt, ezeken vizsgálták, hogyan hat a zéró gravitáció az emberi szervezetre.

Etikai aggályok

A történet ugyanakkor etikai szempontból továbbra is bonyolult marad. Mivel soha nem kérték a beleegyezését, Henrietta pedig a sejtek levétele után nem sokkal belehalt a rákba, sem ő, sem a családja nem tudta meg, mihez is járult hozzá. 50 év telt el, míg Rebecca Skloot újságíró kutakodni nem kezdett a témában, és kezdte el visszakeresni Henrietta DNS-vonalát. Ő volt az, akitől Henrietta gyermekei és unokái megtudták, mi mindent is adott édesanyjuk és nagymamájuk a tudománynak.

A BBC-nek adott interjúban a család azt mondta, hihetetlenül büszkék Henriettára, ugyanakkor haragot is éreznek. Miközben az édesanyjuk sejtjeit felhasználva a világon mindenhol dollármilliókat érő orvostudományi áttörések születtek, a nő családja, akinek mindez köszönhető, ma is küszködik, hogy egyáltalán az alapvető egészségügyi ellátás elérhető legyen számukra.

Skloot közbenjárásának köszönhetően azonban legalább némi elégtételt kapott a család. Egyrészt most már tudják, milyen büszkék lehetnek korán elveszített felmenőjükre, másrészt jelenleg mindenkinek, aki a HeLa sejteket felhasználva szeretne valamilyen kutatást végezni a világon, ki kell töltenie egy nyomtatványt, amit a család is megkap. Így most már ők az elsők, akik Henrietta sejtjeinek felhasználásáról értesülnek. 50 évig viszont arról sem tudtak, hogy sejteket vettek Henriettától.

A család most gyakran vesz részt emberi jogi, kisebbségjogi és orvosetikai előadásokon, és mindent megtesznek, hogy Henrietta emlékét életben tartsák. És noha jogosan van bennük keserűség, amiért korábban soha nem szóltak nekik arról, hogy Henrietta úgy járult hozzá az orvostudományhoz, hogy gyakorlatilag ma nincs a földön élő ember, aki abból ne profitált volna, összességében mégis boldogok:

„Amikor beszédet tartok valahol, és utána odajön hozzám valaki azzal, hogy a nagymamádnak köszönhetem, hogy gyerekeim vannak, az rendkívül különleges érzés” – mondta a BBC-nek Henrietta egyik unokája. „A nagymamám már nem él, mégis életet hoz a földre. Ha tudná, biztos hogy fültől fülig mosolyogna azzal a gyönyörű, gyönyörű mosolyával, ami képes volt beragyogni a szobát.”

VIDEO Ezek a szerencsehónapjaid 2024-ben

Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!