Kétszer hatodik nap
Még velünk vagy? Oké, akkor bonyolítsunk egy kicsit a dolgon, és lássuk, melyik nap is valójában a szökőnap. Ehhez egy picit vissza kell tekintenünk a római időkre – az ókori római naptárban a szökőnapot annus bissextilinek, azaz kétszer hatodik napnak nevezték, és a március első napjától visszafelé számított hatodik napot duplázták meg.
„Most akkor hogy is van ez?!”
Ez február 24-ét jelöli, azaz nem az történt, hogy szimplán hozzáadtak a februárhoz még egy napot, hanem megduplázták a hónap egyik napját.
Ezért van az, hogy a szökőévekben február 24-éhez nincs névnap írva a naptárakban, csak az szerepel, hogy „szökőnap”. Ez a február 24. ugyanis nem ugyanaz a február 24., amit megszoktunk, hanem egy „hamis” nap. Az ezt követő nap (február 25.) tulajdonképpen a „valódi” 24., a 26. a 25., és így tovább. Olvass még a témában
Így érvényét veszti a vicc is, hogy aki február 29-én született, annak csak négyévente van születésnapja, hiszen ők „valójában” 28-án születtek, csak 28-a abban az évben a február 29. napja volt. Teljesen világos, nem? Igazából azoknak van négyévente születésnapja, akik a szökőév februárjának 24. napján születtek, ez ugyanis egy „nem valódi” nap…
