Ez azonban több, mint egy megérzés. A jelenséget már régóta tanulmányozzák a kutatók, és 2002-ben egy holland pszichológus, Ad Vingerhoets, a „szabadidős betegség” nevet adta neki. Ez a különös jelenség magában foglalja a rossz közérzetet a hétvégeken vagy utazások, hosszabb pihenők során. „Bár nem bizonyították, hogy önálló egészségügyi probléma lenne, egyértelműen megfigyelhető a betegség jelenléte” – mondja Dr. Jay Lee, a kaliforniai Integrated Health Partners orvosi igazgatója.
Mi okozza a szabadidős betegséget?
A szabadidős betegség egy gyűjtőfogalom az időszakos rossz közérzet leírására. Ez magában foglalhatja a tényleges betegségeket, mint például egy nátha vagy influenza, de olyan tüneteket is, mint az izomfájdalmak, fáradtság és fejfájás – bármilyen betegség megléte nélkül. A lehetséges okok változatosak, de a közös pont az, hogy kivétel nélkül a pihenés ideje alatt jelentkeznek.
A stressz és a rutinváltozások szerepe
A jelenség megértéséhez érdemes megvizsgálni, mi történik a szabadság előtti időszakban. Lehet, hogy hetekig vagy hónapokig túlóráztál – a szabadság előtti tennivalók listája is növeli a szorongást. Ez a fizikai és szellemi kimerültség hajlamosabbá tehet a betegségekre. Olvass még a témában
A módszer, amivel gyorsabban fogsz fogyni, miközben többet eszel
Miért van valakinek megmondási kényszere? Ilyen hatással van másokra
A zacskós porból készült makarónitól a gasztrobloggerségig: Romics Bea interjú
Tudom, hogy szeretetből mondják a rokonok ezeket a mondatokat a lányomnak – Mégis rájuk szólok, hogy ne tegyék
A rövid távú stressz során a tested stresszhormonokat, például adrenalint és kortizolt termel, amelyek egy sor fiziológiai változással segítenek túljutni a nehéz időszakokon. Felmegy a pulzusod, gyorsul a légzésed és az immunrendszered is extrán védekezik – a tested azon dolgozik, hogy egészségesen hárítsd el a rád leselkedő veszélyeket.
Amikor azonban ez a stressz megszűnik, az immunrendszered is kienged, ami sebezhetőbbé tehet a fertőzésekkel szemben. Hasonló jelenség figyelhető meg például a migrénes betegeknél, akik a stressz elmúltával kiesési migrént tapasztalhatnak. Ennek oka feltehetőleg az, hogy a hormonszintek hirtelen változnak, ez idézheti elő a migrént.
Hosszú távú stressz és életmódbeli tényezők
A tartós stressz gyengítheti az immunrendszert, ami sebezhetőbbé tehet a betegségekkel szemben. Ha ráadásul a stresszes időszak alatt nem figyelsz a pihenésre, megfelelő táplálkozásra és mozgásra, az további terheket róhat a szervezetedre.
Az utazás hatása
Az utazás már önmagában hatalmas stresszforrás lehet. Kezdve a bepakolástól egészen a repülésig, számtalan dolog miatt lehetsz idegesebb a megszokottnál. A zsúfolt helyeken, például repülőgépeken való tartózkodás új kórokozókkal való találkozást eredményezhet. Emellett az alváshiány, a kiszáradás és az időzónák váltása is kimerültséghez vezethet, ami növeli az esélyt arra, hogy elkapd a betegségeket.
