Emészthetetlen, mégis mindennap kell ennünk
Sok dicséretes tulajdonságuk mellett talán meglepő, hogy szervezetünk a ballasztanyagokat nem képes megemészteni. Szinte eredeti állapotukban haladnak át a gyomron és a bélrendszeren, mert az emésztőnedvek nem bontják le őket.
Mégis fontosak, sőt, nélkülözhetetlenek számunkra, és még a diétás étrendekbe is érdemes ballaszttartalmú élelmiszereket bevenni. A következő oldalakon eláruljuk, hogy miért!
A ballasztok hatása
A ballasztanyagok a testünkben vizet kötnek meg, saját tömegüknek akár a tízszeresét is képesek felvenni. Ezáltal a béltartalom térfogata megnő, intenzívebbé válik a belek mozgása, így a székletürítés könnyebb lesz. A bélflórára is kedvezően hatnak. Az ott levő jótékony baktériumok hamar elszaporodnak, ha elég ballasztanyag áll rendelkezésre.
Így megelőzhetővé válnak bizonyos betegségek (pl. szívbetegségek, II-es típusú cukorbetegség, emésztéssel kapcsolatos ráktípusok), legalábbis csökkentik azok kialakulásának kockázatát.
Kevés kalória
A ballasztok, mivel az emésztés folyamatában nem szívódnak fel, alig tartalmaznak kalóriát: 10 dkg ballasztanyag fűtőértéke mindössze 2 kalória. A teljes kiőrlésű kenyér- és tésztafélékben azonban aránylag sok van, és ez fontos lehet a fogyókúra szempontjából.
Viszont hosszú időre jóllakottságot okoznak, mivel a hasunk tartalmának térfogatát megnövelik, ezért a ballaszttartalmú táplálékok fogyasztása mellett zsír- és cukortartalmú dolgokat már nem kívánunk, és az éhség kialakulását lassítják, így valójában nem hátráltatják, hanem segítik a fogyást. Aki sok ballaszttartalmú élelmiszert fogyasztott, annak több vizet kell innia, mint máskor, mivel a ballasztok vizet kötnek meg.
Miben van ballaszt?
Minden nap el kellene fogyasztanunk legalább 3 dekagrammnyi ballasztanyagot. Ez könnyen betartható, ha például fehér kenyér helyett rozskenyeret eszünk, főleg ha az még magvakat is tartalmaz. Sok ballasztanyag van még a gyümölcsök közül az almában, a körtében, a kiviben és a citrusfélékben, valamint olyan zöldségekben, mint a brokkoli, a borsó, a sárgarépa, a burgonya és a káposztafélék.
Fontos, hogy a gyümölcsöket héjastul együk, mert azokban is bőségesen van ballaszt. A diófélékben és a magvakban szintén előfordulnak. A hüvelyesek közül a lencse és a bab a legjelentősebb ballasztforrások. A szárított gyümölcsök közül az aszalt szilva a leggazdagabb ballasztanyagokban, a benne levő cukor miatt viszont a többi gyümölcsnél kalóriadúsabb.
Érzékenység
Vannak, akik érzékenyek a ballasztanyagokra: miután sokat esznek belőlük, puffadtságot éreznek a hasukban. Aki ilyet tapasztal, inkább fokozatosan szoktassa magát ezek fogyasztásához, és eleinte kisebb adagokat egyen, majd fokozatosan emelje a mennyiségeket.
Mint minden mást, a ballasztok fogyasztását sem ajánlatos túlzásba vinni, mivel nemcsak vizet, hanem ásványi anyagokat is elvonnak a szervezettől, ezért hiányállapotot idézhetnek elő, és vérszegénységet okozhatnak. Hogy ilyen helyzet ne alakuljon ki, evéskor mindig képzeljük magunk elé a 30 grammnyi mennyiséget, és ezt lehetőleg ne lépjük túl.