Ó, ha annyi Forintom lenne, ahányszor hallottam -és kimondtam- a “nem így terveztem”-mondatot és annak még hatvannyolcféle variációját a szerelemre vonatkoztatva… Ha két ember mondjuk egy tárgyalóasztalnál üzletről beszélget és írásban is megegyeznek, akkor teljesen egyértelmű, mi a szitu: valaki fizet, valaki szolgáltatást nyújt, valaki elfogadja a feltételeket, és sorolhatnám.
De mi van akkor, amikor két szerelmes ember a kapcsolat legelején, sörtől és rózsaszín felhőktől elvakulva (oké, egy csomószor még alkohol se kell hozzá) megígér valami olyat, amit nem gondol igazán komolyan? Kit kell elővenni egy vagy öt év múlva, mikor a konkrét ígéretek hiányának már meglett a böjtje?
Nem kell óriási szavakra és tettekre gondolnod, mikor ezeket a sorokat olvasod: biztosan te is kerültél már ki egy témát kicsit ellavírozva a te és a szerelmed igényei között. Arra gondolok, amikor mondjuk kicsit mismásolva azt mondtad a megismerkedésetekkor, hogy simán családot alapítanál majd egyszer (de nem gondoltad teljesen át). Ezzel az a probléma, hogy a családra olyan nagyon vágyó párod ezt készpénznek veszi, aztán egy-két vagy öt-hat év múlva kibukik a szög a zsákból: te annyira nem akarod, ő meg nagyon. Ez viszont már szívás…
Légy őszinte
Persze nem kell megfogadnod, hogy akkor mostantól az első randin mindenkivel megbeszéled, hogy hány gyereket szeretne és mikor – inkább csak érezd át a kapcsolaton belüli ígéretek fontosságát!
Nemcsak akkor érdemes egy képzeletbeli szerződést kötni, amikor már nagyon komolyra fordul a dolog, hiszen akár a randizós korszakban is lehet arról dumálni, hogy ki mit tud megígérni: laza kapcsolatot, esetleg hűséget, adj’Isten, ha úgy alakul, házasságot is?
Rém egyszerűnek tűnik így ez a kommunikációs technika, és hát őszinte leszek, az is – de csak fejben!
Mégis meg kell vele próbálkozni, mert rengeteg csalódástól meg tud kímélni… Mondom is, hogy hogyan!
Azt ígéred meg, amit be is tudsz -és szeretnél- tartani
Ha megkérdezed a párod, hogy képes-e megígérni, hogy hűséges lesz hozzád, rögtön látni fogod az arcán a választ – nagy valószínűséggel nem fogja a szavát adni olyasmire, amit nem tud majd betartani, és fordítva: te sem tudnál megesküdni arra, hogy egy éven belül gyereket szülsz neki vagy hozzámész, esetleg összeköltözöl vele, ha úgy érzed, hogy nem megy, ugye?
Ezzel az egyszerű “mit tudsz nekem megígérni?”- kérdéssel rengeteg későbbi fájdalmat spórolsz majd meg, ráadásul mindketten láthatjátok, merre is tartotok párként.
Ha kapsz egy ígéretet, megnyugszol
Folyton aggódsz, hogy a barátod/vőlegényed számára fontosabb a munka, mint te? Félsz, hogy megcsal vagy elhagy másért? Tartasz tőle, hogy nem akar elvenni?
Ha ilyen kétségeid vannak, érdemes egy őszinte beszélgetés keretein belül egy egyszerű ígéretet kérned tőle, vagy feltenned a kérdést: meg tudod ígérni, hogy egyszer családot alapítunk? Meg tudod ígérni, hogy egy kicsit megpróbálsz rám is koncentrálni, akkor is, mikor sok a munkád?
Ha ezekre nem kapsz egyértelmű választ, akkor tudod, mik a párod kétségei és persze azt is, hogy neked mennyi fér bele ezek közül – a lényeg, hogy tisztábban fogsz látni.
Ha pedig megkapod az ígéretet, végre megnyugszol!
Emlékszel, hogy megígérted?
Oké, gondolom már a könyöködön jön ki az “ígér”-kifejezés, de nehéz rá szinonimát találni, hiszen a megesküszik, a kínál és az ajánl se olyan sokatmondóak, mint ez a szó – pont ezért használd, amikor úgy érzed, hogy nem úgy alakulnak köztetek a dolgok, ahogy eltervezted!
Ha megígértek egymásnak fontos dolgokat, később visszautalhatsz rájuk, persze csak finoman: “emlékszel, hogy ígéretet tettél arról, hogy jobban figyelsz majd rám? Hiányzol”.
Ez például egy tökéletes megközelítési stratégia – az ígéretekkel bebiztosítod magad, megnyugtatod a szerelmed és láthatsz magad előtt egy viszonylag fix jövőképet is…
Érdemes kipróbálni!
