A világjárvány túlélése nem mindig jelenti a történet végét – egyes vírusoknak évtizedekig elhúzódó egészségügyi hatásai lehetnek, és végül egy sor pusztító betegséghez vezethetnek.
Néhány bizonyíték az összefüggésre
A múltban azonban voltak arra utaló jelek, hogy több lehet a koronavírus, mint azt feltételeznénk. Az 1990-es években Stanley Fahn kanadai neurológus publikált egy tanulmányt, amely a Parkinson-kóros betegek agy-gerincvelői folyadékában a megfázást okozó koronavírusok elleni antitesteket azonosított.
Az elmúlt év során olyan tudósok, mint Brundin, aggodalmukat fejezték ki néhány esettanulmány kapcsán. Ezekben olyan betegeket írnak le, akiknél a Covid-19 fertőzést követően az orvosok által akut parkinsonizmusnak nevezett rendellenességek, például remegés, izommerevség és beszédzavar alakult ki.
További kutatások kimutatták, hogy egyes Covid-19-betegeknél a szervezet egyik legkritikusabb rendszere, a kinurenin útvonala zavart szenved. Ez az agyból a bélbe fut, és számos, az agy egészségéhez szükséges létfontosságú aminosav előállítására szolgál. Ha azonban hibásan működik, toxinok felhalmozódásához vezethet, amelyekről úgy gondolják, hogy szerepet játszanak a Parkinson-kórban.
Ugyanakkor más neurológusok azonban arra figyelmeztetnek, hogy még túl korai bármiféle összefüggést vonni a Covid-19 és a Parkinson-kór között. Szerintük a tényleges válaszra talán éveket, évtizedeket is kell várni.