Évtizedekig is érezhetjük a járvány következményeit?

Évtizedekig is érezhetjük a járvány következményeit?

Címlap / Életmód / Egészség / Évtizedekig is érezhetjük a járvány következményeit?

A világjárvány túlélése nem mindig jelenti a történet végét – egyes vírusoknak évtizedekig elhúzódó egészségügyi hatásai lehetnek, és végül egy sor pusztító betegséghez vezethetnek.

Az 1960-as években az 1918-as spanyolnátha túlélőinek hosszú távú prognózisát tanulmányozó epidemiológusok szokatlan tendenciát kezdtek észrevenni. Azoknál, akik 1888 és 1924 között születtek – vagyis csecsemők vagy fiatal felnőttkorban voltak a járvány idején – két-háromszor nagyobb valószínűséggel alakult ki Parkinson-kór életük egy szakaszában, mint azoknál, akik máskor születtek.

Mindez feltűnő megállapítás volt. Az orvosok évszázadok óta dokumentálják az influenzafertőzések lehetséges neurológiai következményeit – erről már 1385-ig nyúlnak vissza orvosi jelentések. A spanyolnátha esetében, amely világszerte mintegy 500 millió embert fertőzött meg, ez azt jelentette, hogy az orvosok össze tudtak kapcsolni egy járványt egy másik betegség potenciális kockázatának megemelkedésével.

Parkinson-kór és a vírusok

Az elmúlt években a Parkinson-kór fokozott kockázatát azonosították a HIV, a nyugat-nílusi vírus, a japán agyvelőgyulladás, a Coxsackie, a Western Equine vírus és az Epstein-Barr vírus túlélőinél is. A neurológusok úgy vélik, hogy ezek a vírusok mindegyike képes átjutni az agyba. Bizonyos esetekben károsítják a mozgáskoordinációt szabályozó törékeny struktúrákat, az úgynevezett bazális ganglionokat. Ezzel elindítják a degenerációs folyamatot, amely Parkinson-kórhoz vezethet.

A tudósok most azt szeretnék nyomon követni, hogy a jelenlegi világjárvány a következő évtizedekben a Parkinson-kóros megbetegedések magasabb arányát is kiváltja-e.

dem10/istockphoto.com

Nem tudjuk, de mérlegelnünk kell, hogy ez a helyzet” – mondja Patrik Brundin, a michigani Grand Rapids-i Van Andel Intézet Parkinson-kórkutatója a BBC-nek. „Számos tanulmány rávilágít arra, hogy a Covidból felépült embereknek gyakran vannak hosszú távú központi idegrendszeri zavarai. Ide értjük a szaglás- és ízérzékelés elvesztését, az agyködöt, a depressziót és a szorongást. A számok aggasztóak.

Míg a Sars-CoV-2 behatolhat az agyszövetbe, a tudományos kérdés továbbra is nyitott arról, hogy hozzájárul-e a neurodegeneratív betegségekhez. A koronavírusokat általában „hit and run vírusoknak” nevezik, mert jellemzően gyors lefolyású betegségek, függetlenül attól, hogy a fertőzés után a beteg felépül, vagy életét veszti a betegségben. Ezzel szemben a DNS-vírusok, mint például az Epstein-Barr, tartósan megmaradhatnak a szervezetben, és inkább hosszú távú betegségekhez kapcsolódnak.

VIDEO Ők a legkedvesebb és egyben legszebb csillagjegyek

Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!

Oldalak: 1 2

»