A szlovákiai Magas-Tátrában a hordárok még mindig nagy, akár 100 kg-os rakományokat szállítanak fel és le masszív és veszélyes hegyi ösvényeken, síléceket, kampókat és láncokat használva.
Európa utolsó serpái robusztus és veszélyes utakon másznak ezeken a csúcsokon keresztül a kunyhókig, legfeljebb 2250 méteres magasságig. Síléceket és kampókat viselnek hóban és jégben, és helyenként láncokkal húzzák fel magukat és nehéz terhüket függőleges lejtőkön.
A hátukra nehéz vállpántokkal speciális hordozó keret rögzítenek, amelynek súlya legfeljebb 8 kg. Ezen viszik fel az ételeket, italokat, tűzifát és minden egyéb, a kunyhónak szükséges anyagot, például üzemanyagot, gázpalackokat és ágyneműt. A rakományok összességében meghaladják a 100 kg-ot, és a sherpák pedig időjárástól függetlenül dogloznak, a forró nyártól a hideg és viharos télig, amikor a hőmérséklet -20 C-ig süllyedhet, és a hegyeket hó és jég borítja be.
„Serpának lenni nem munka, hanem életmód. Egy igazi serpa számára a pénz a második helyen áll. Az első az, hogy a hegyen vagyunk.”
– mondja Petras
Minden kunyhóban van egy őre és legfeljebb nyolc serpa tartozik hozzá, akik felváltva dolgoznak és a kunyhókban maradnak. A feladatok a faház takarításától és karbantartásától kezdve az ételek elkészítéséig, az üzemanyag és a fűtés megszervezéséig, illetve a hó eltakarításáig változnak a kunyhó körül.
Néha a serpák segítenek a turistáknak az útvonalterv elkészítésében is. A nyári szezonban akár 60 serpa is dolgozhat a hegyekben; télen ennek a fele. Egyesek teljes munkaidőben, mások diákmunkások vagy más vállalkozásuk is van.
A munka kívülről nézve romantikus, de Petras figyelmeztet: egyben veszélyes is. Az időjárás nagyon gyorsan megváltozhat, a serpáknak néha 150 kilométer per órás, fagyos szélben is mászniuk kell, állandóan résen kell lenniük, el kell viselniük a magányt, a félelmet és persze tudják, hogy vannak olyanok is, akik a hegyen lelték a halálukat. Mindezzel együtt úgy gondolja, semmi sincs olyan nyugtató hatással a lélekre, mint a hegycsúcsok látványa.
Petras szerint a legerősebb sherpa jelenleg a 69 éves Viktor Beranek, aki a Tátra legmagasabb kunyhójába, a Chata pod Rysmi-be (Rysy) szállít 2250 m-re. A legidősebb, Laco Chudík (79), aki még mindig hetente egyszer vagy kétszer szállít – nem pénzért, hanem az élvezetért. Ugyanakkor a helyiek csak egy női serpáról tudnak; ő 92 éves korában hunyt el 2017-ben.