Változás-vakság
A jelenség arra utal, amikor bizonyos helyzetekben nem veszünk észre olyan alapvető változást, amit más esetben könnyen detektálnánk. A kísérletben azt vizsgálták, hogy a vizuális elterelés milyen mértékben befolyásolja érzékeinket és arra jutottak, hogy megdöbbentően.
Egy boltban a pult mögött az eladó mutatott valamit a vevőnek, majd a pult alá guggolva "keresett" egy másik árut. A pult alól egy másik eladó állt fel, aki egyáltalán nem hasonlított az eredeti eladóra, sőt, még az ingje is más színű volt. Ennek ellenére a résztvevők 75 százaléka nem vette észre a változást, ezzel is bizonyítva, hogy agyunk milyen könnyen becsapható.
Egy boltban a pult mögött az eladó mutatott valamit a vevőnek, majd a pult alá guggolva "keresett" egy másik árut. A pult alól egy másik eladó állt fel, aki egyáltalán nem hasonlított az eredeti eladóra, sőt, még az ingje is más színű volt. Ennek ellenére a résztvevők 75 százaléka nem vette észre a változást, ezzel is bizonyítva, hogy agyunk milyen könnyen becsapható.
Az eltűnt gyerek kísérlet
Mennyire vagy jó megfigyelő? sokkal kevésbé, mint gondolnád. Ebben a kísérletben egy üzlet bejáratához kiragasztottak egy fényképet egy „eltűnt gyerekről”, alatta információval, hogy melyik számot hívja, aki tud róla valamit. A legtöbben csak egy futó pillantást, vagy még annyit sem vetettek a poszterre, míg mások megálltak és figyelmesen elolvasták. Az viszont minden boltba betérő emberben közös volt, hogy senki nem vette észre, hogy a fényképen szereplő gyerek ott áll a bolt előtt. Környezetünkre egyáltalán nem vagyunk figyelmesek.
Olvass még a témában
Szabina megszerette a kovászolást, ma saját vállalkozásával, a MekKelek Projekttel tanítja másoknak a minőségi kenyerek, péksütemények készítését
Ezekre már nem adnak pénzt a mai fiatalok, avagy a Z-generációsok
Visszatérés az edzőterembe: miért stresszes, és hogyan kezeld jól
Kék verejték és öklendezés egy leírt szótól – Nők vallomásai a terhesség elhallgatott dolgairól
Az autóbaleset kísérlet
Az emlékeink becsapnak minket, olyan mértékben, hogy nem is gondolnánk. Az 1974-ben folytatott kísérlet során a résztvevőknek fotósorozatot mutattak egy autóbalesetről, amelyben az egyik kocsi a másikba rohant. Ezután mindenkinek nyilatkoznia kellett az eseményről, mintha szemtanúk lennének.
A szakemberek direkt másképpen fogalmazva tették fel a kérdéseket, például: "Mennyivel mehetett a kék kocsi?" vagy "Milyen sebességgel száguldhatott a kék jármű, amikor nagy erővel a másikba csapódott?" A válaszadók a második kérdésnél nagyobb sebességet mondtak, ezzel bizonyítva, hogy az erősebb kifejezéseket használó, szuggesztív kérdések nagyban befolyásolták, a "tanúk" emlékképeit a balesetről.
A szakemberek direkt másképpen fogalmazva tették fel a kérdéseket, például: "Mennyivel mehetett a kék kocsi?" vagy "Milyen sebességgel száguldhatott a kék jármű, amikor nagy erővel a másikba csapódott?" A válaszadók a második kérdésnél nagyobb sebességet mondtak, ezzel bizonyítva, hogy az erősebb kifejezéseket használó, szuggesztív kérdések nagyban befolyásolták, a "tanúk" emlékképeit a balesetről.
A cikk folytatódik, lapozz!
