Vagy, ha mégis találkoztatok, olyan érzésed volt, mintha semmi sem lenne már ugyanolyan köztetek… A legtöbbünknek ismerős ez az érzés. Nekem legalábbis többször meg kellett tapasztalnom: van, hogy a régi barátságok lassan, szinte észrevétlenül halványulnak el, máskor meg hirtelen szakadnak meg.
A húszas éveim elején például tudatosan engedtem el több régi ismerőst. Éreztem, hogy teljesen más irányba haladunk, erőltetni pedig már nem lett volna értelme. Egy ponton tényleg úgy tűnt, mintha szinte egyedül maradtam volna, legalábbis 2-3 igazán régi baráton felül nem volt mellettem senki.
Aztán jött az anyaság és vele együtt az új kapcsolatok: a játszótéren és a gyerekek körül szerveződő közösségekben találtam olyan barátokat, akik hosszú éveken át fontosak voltak számomra. Most, hogy a lányom már kilencéves, a baráti köröm ismét alakul. Már nem a homokozó mellett ismerkedem, hanem inkább közös hobbik, hasonló érdeklődési körök hoznak össze új emberekkel. Ez a folyamatos változás egyszerre nehéz és felszabadító – de leginkább teljesen természetes.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
