Ne maradj le rólunk: állíts be minket elsődleges forrásnak, és többször látod a bien.hu-t a Google-találataid közt.
Beállítom a Google-benAz Életmód rovat legjobbjai minden kedden a postaládádban
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
Soha
74 éves férfi vagyok, de nem adtam fel, még mindig keresem a társamat. Hiszem, hogy van valaki, akivel megoszthatom életem utolsó éveit.
Jobb
69 éves nő vagyok, kétszer voltam házas. Az első férjem 40 évesen meghalt, a másodikkal elváltunk. Ezután még volt két hosszabb és két rövidebb kapcsolatom. Gyerekem nem született, de nem is bánom. Nyolc éve élek egyedül és nagyon élvezem. Nem kell senkit kiszolgálnom, azt csinálok, amit akarok. Lehet, hogy a neveltetésem miatt vagy saját hibámból, de mindig körbeugráltam a partnereimet, túlságosan is. Most sokkal nyugodtabban élek, hogy nem más körül forog az életem, jó ez így.
Olvass még a témában
„Hónapokig nem jöttem rá, mi az a zaj hajnal 3-kor” – Szomszédok, akik mintha a pokolból költöztek volna mellénk
„Többet kerestem, a végén mégis én maradtam nincstelen” – neked mit tanított a válás a pénzről?
Transzformatív mantrák novemberre: ez a neked szóló megerősítés a Skorpió szezonban
Ezekkel az apró mindennapi lépésekkel te is rengeteg áramot spórolhatsz
Alkalmasság
Férfiként sosem voltam jó a kompromisszumokban, ezért nem meglepő, hogy egyedül maradtam vénségemre. Mindig úgy gondoltam, hogy a házasság lemondások sora, aminek a vége elkerülhetetlenül az, hogy az ember túl sokat ad fel magából. Hogy milyen így az életem? Változó. Néha úgy gondolom, ez így a legjobb, néha meg úgy érzem, mégiscsak jobb lenne, ha lenne mellettem valaki.
A cikk folytatódik, lapozz!
