A közösségi média platformok egyértelműen kezdenek „elöregedni”. Hová tűnnek a fiatalok, hová alakul a közösségi média világa? Ennek próbáltunk most utána járni.
A Kapersky Lab legutóbbi felmérése szerint a közösségi média, amely ugyan azért jön létre, hogy könnyen tartsuk a kapcsolatot a barátainkkal, és megoszthassuk velük az életünk örömteli pillanatait, sok emberben mégis egyre több negatív érzést, frusztrációt vált ki, ezért sokan meg is szabadulnának a közösségi média profiljaiktól.
A fiatalok körében is létezik a jelenség, hogy elhagyják az egyes közösségi média platformokat, bár ez sokkal inkább magyarázható azzal az esetükben, hogy az idősebb korosztály is egyre nagyobb teret nyer ezeken a felületeken, így a fiatalabbak inkább elmenekülnek, hiszen korábban az volt a céljuk, hogy a barátaikkal tölthessenek időt ezeken a felületeken, az idősebbek nélkül. Mivel egyre több a kisebb közösségi média platform, ezért megfigyelhető egy olyan jellegű átrendeződés, hogy a fiatalok a nagy közösségi média felületekről átvándorolnok ezekre a kisebb, zárt, akár titkos oldalakra, így az első, nagy közösségi oldalak egyre jobban kezdenek „elöregedni”.
Nagyobb valószínűséggel még mindig a fiatalabbak vannak jelen a közösségi médiában, ám folyamatosan nő az idősebb, sőt a 65 év feletti felhasználók száma is, tudtuk meg Veszelszki Ágnes újmédia-kutatótól, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatójától.
– A nagyjából 2013-tól megfigyelhető tendencia szerint, egyrészt a sok reklámtartalom, másrészt a divatjelenség lecsengése és az idősebb közösségi tagok, a szülők, nagyszülők, tanárok megjelenése miatt egyre több tizenéves felhasználó hagyja el a Facebookot (vagy nem is regisztrál az oldalon), ami az oldal meghatározó jellegének közeljövőben történő megszűnéséhez, a Facebook visszaszorulásához vezethet. Egyes elemzések szerint – ha a Facebook közösségi oldal megmaradna, és a jelenlegihez hasonló módon fejlődne tovább – 2060-ra, más számítások alapján 2130-ra már több Facebook-profil tartozna halott emberekhez, mint élőhöz – magyarázta a szakember.
Jelenleg a legnagyobb, legtöbb résztvevővel rendelkező közösségi hálózat a Facebook, melynek világszerte 1,86 milliárd havi aktív használója volt 2017. januárban. A Facebook meghatározza a közbeszédet, az egyik legnagyobb marketingfelület, a Messenger alkalmazása sokak által használt üzenetküldő szolgáltatás, számos felhasználó számára szinte az internet szinonimájának számít.
– A Facebook – annak ellenére, hogy 2004-es alapításakor kifejezetten egyetemistákat tömörítő oldal volt – kezd elöregedni: egyre több a középkorú és idős felhasználója. Éppen ezért a fiatalok, különösképpen a tizenéves, úgynevezett millenniumi korosztály új, a szüleik, nagyszüleik, tanáraik által nem ismert vagy kevésbé használt kommunikációs formák alkalmazására törekszik. Ilyen például a 2010-ben megjelent, nagyobb felhasználói táborra 2012-ben szert tevő Instagram képmegosztó oldal, melyen a fotót filterekkel (szűrőkkel) lehet szerkeszteni, majd rövid szöveggel, felirattal, esetleg hashtagekkel ellátni.
– Szintén népszerű körükben a viszonylag új, 2011-es alapítású közösségi oldal és – elsődlegesen vizuális – üzenetküldő szolgáltatás a Snapchat, amely a mikropillanatok rögzítésére és megosztására szolgál. Főként szerkesztett, manipulált képeket lehet általa megosztani az ismerősökkel, és a küldés során beállítható, hogy az adott tartalmat (új szóval: snapet) a címzett megnyitás után hány (1–10) másodpercig láthassa. Az idő letelte után az üzenet nem lesz elérhető a címzett számára. Az időkorlát kijátszására a felhasználók képernyőfelvételt készíthettek a tartalomról, ám a rendszer erről a feladónak értesítést küld. Természetesen a tartalmak nem tűnnek el teljesen, csupán a felhasználók számára lesznek láthatatlanok az idő letelte után – tudtuk meg Veszelszki Ágnestől.
A Snapchat-beszámolók szerint a fiatalok szinte nem is dolgozzák fel a tartalmat, hanem csupán átsiklanak a partner tartalmain, és árasztják a saját képeket (öt perc alatt akár negyven, különféleképpen szerkesztett, más arccal készített szelfit – jó barátoknak akár kedvezőtlenebb, távolabbi ismerősöknek pedig kifejezetten előnyös arcukat megmutatva).
A szolgáltatást főként a tizenéves korosztály használja, innen ered a Snapchat egyik jellemzése: a „millenniumi nemzedék mikrokontentjének királya”. A szakértő szerint akárcsak a Facebook esetén, a Snapchat fiatalok közötti népszerűségcsökkenését is az oldal „elöregedése”, vagyis az idősebb felhasználók megjelenése okozhatja. Ehhez hozzájárul a reklámtartalmak megjelenése is – ami a reklámkerülő fiatal korosztályra szintén elidegenítő hatással van.
A Facebook folyamatosan próbálja követni az elvándorló fiatalokat: nem véletlenül vásárolta fel néhány éve az akkor már óriási felhasználói bázissal rendelkező Instagramot, illetve a Messenger szolgáltatást is, amely egyre inkább kezd az egyelőre főként fiatalokat tömörítő Snapchatre hasonlítani: a Messenger telefonos alkalmazásban a felül megjelenő Stories egyértelműen a Snapchat „koppintásának” tekinthető. Erre azért van szükség – tette hozzá az újmédia-kutató, mert a tartalmat automatikusan törlő, az üzenetküldő, illetve a rövid videókat lejátszó szolgáltatások tűnnek a fiatal korosztályt leginkább vonzó alkalmazásoknak, amelyek az idősebb korosztályt egyelőre még kevésébé érdeklik, mint például a Facebook.
Képek forrása: diem.ph/depositphotos.com, TPOphoto/depositphotos.com