Oly sok szépség van a világban!
„Azt hiszem, igen dühös lehetnék amiatt, ami velem történt. De nehéz dühösnek lenni, amikor oly sok szépség van a világban. Néha úgy érzem, hogy egyszerre látom mindent és túl sok: a szívem felduzzad, mint egy léggömb, és majd szétrobban. Aztán eszembe jut, hogy ellazuljak, és ne próbáljak meg belekapaszkodni. Aztán esőként rám hullik az egész és nem érzek mást, csak hálát, hülye kis életem minden egyes percéért.”
/Amerikai szépség/
Szükségünk van másokra
„ Amikor gyerekek vagyunk, másokra vagy szükségünk a túléléshez. Amikor haldoklunk, szintén másokra van szükségünk. De itt van a titok: a kettő között még inkább szükségünk van másokra!”
/Leckék az életről/
Önmagunk megtalálása
„ A kutatás törvénye nagyjából a következőt jelenti: ha elég bátor vagy ahhoz, hogy hátrahagyj mindent, ami biztonságot nyújtott, és lehet az bármi: az otthonod, vagy a kedvenc éttermed; és elindulsz, hogy megtaláld önmagad. Legyen az egy belső utazás, vagy egy igazi út. Tekints mindenre az út során úgy, mint a kirakós egy darabjára, és fogadj úgy mindenkit, mintha a tanárod volna! Ha készen állsz arra, hogy egyszer és mindenkorra elfogadj néhány kellemetlennek tűnő igazságot magaddal kapcsolatban, akkor biztosan megleled, amit keresel.”
/Ízek, imák, szerelmek/
Az álmokért tenni kell!
„ Ne higgy annak, aki azt mondja, nem vagy rá képes! Ha van egy álmod, ne mondj le róla! Ha valaki nem tud valamit, azt szeretné, ha Te sem tudnád! Ha akarsz valamit, tegyél érte!”
/A boldogság nyomában/
Sorshatározó tévedések
„ Lehet, hogy a tévedéseink határozzák meg sorsunkat. Ha nem hibáznánk, mi alakítaná életünket? Ha sose térnénk le az útról, talán sose lennénk szerelmesek, nem lennének gyerekeink, és nem lennénk azok, akik vagyunk.”
/Szex és New York/
Reményt kell találnunk ott, ahol semmi sincsen
„Mikor dobod be a törölközőt? Mikor ismered el, hogy egy veszett ügy tényleg az? Van egy pont, amikor már túl sok, amikor már nem harcolunk tovább. Feladjuk. Ekkor kezdődik az igazi munka. Reményt kell találnunk ott, ahol semmi sincsen.”
/Grace klinika/
Igaz szerelem
„ Már nem vagyok szomorú, mert tudom, hogy ez igaz szerelem volt. És ha egyszer a távoli jövőben találkozunk az új életünkben, boldogan fogok rád mosolyogni, és majd eszembe jut, hogyan hevertünk a fák alatt, miközben megtanultunk szeretni.”
/Szerelmünk lapjai/
Néha muszáj hazudni
„Hazudni rossz, legalábbis ezt tanítják, állandóan, születésünktől: az őszinteség a legjobb út, az igazság felszabadít, a hazug ember és a sánta kutya esete, meg hasonlók. De sajnos néha muszáj hazudni. Azért hazudunk magunknak, mert az igazság nagyon fáj. Mindegy, mennyire próbáljuk tagadni, nem észrevenni, a hazugságok végül szertefoszlanak, akár tetszik, akár nem. De tudják, mitől igaz az igazság? Hogy fáj. Ezért hazudunk.”
/Grace klinika/
Egy kutya szeretete
„Egy kutyának nem kell se luxusautó, se hatalmas ház, se drága ruhák. Beéri egy útszélén talált bottal. Lehetsz gazdag vagy szegény, buta vagy okos, agyafúrt vagy tökkelütött, a kutyádnak mindegy. Ő csak szeretetet kér és ad. Hány emberről mondhatod ezt el? Hány ember szeret feltétlen és olthatatlan szeretettel? Hány ember mellett érzed, hogy ami Te vagy, az különleges?”
/Marley meg én/
Az ember ragályos kór
„Mialatt osztályozni próbáltam a fajotokat, rájöttem, hogy ti nem is vagytok emlősök. Minden emlős ezen a bolygón egyensúlyra törekszik a környezetével, de ti, emberek, nem. Eljuttok egy területre és elszaporodtok, egészen addig, amíg fel nem élitek az erőforrásokat. Csak úgy tudtok fennmaradni, ha új területre terjeszkedtek. Van egy másik organizmus is, mely ugyanezt a sémát követi: a vírusok. Az ember ragályos kór. A bolygó rákfenéje. Betegség!”
/Mátrix/