Azzal a kérdéskörrel kapcsolatosan, hogy a felgyorsuló öregedéshez vezető telomer-rövidülést fékezni képes telomeráz aktivitásának mesterséges módosításai milyen eredményekhez vezetnek, két állatkísérletes kutatási eredményt érdemes kiemelni.
2011-ben de Pinho kutatócsoportja (Harvard Med. School) kísérleti eredményét a talán legnívósabb, legkritikusabb biológiai folyóirat, a „Nature” fogadta be közlésre. A vizsgálat eredményei szerint az egerekben a telomeráz gén-manipulációs módszerrel történő teljes kiiktatása felgyorsult öregedéshez vezetett. Ezt viszont kivédte, visszafordította a telomeráz aktivitás jelenlétének ugyanilyen manipulációs visszaállítása.
Az említett másik munkában a kémiai befolyás egyik lehetőségét a telomeráz aktivitásra De Jesus és munkatársai éppen a baktövisgyökér-kivonattal támasztották alá. Génmanipuláció révén vagy teljesen kiiktatott, vagy alacsonyabb telomeráz aktivitással rendelkező egerek egyértelmű gyors öregedést mutattak. Ezt az öregedést az étrendhez társított speciális baktövis kivonat javítani volt képes, de csakis a csökkent telomeráz aktivitású csoportban. Abban az egércsoportban viszont, amely esetében már teljesen kiiktatták a telomeráz enzimet, tehát nem volt már mit befolyásolni, a baktövis kivonattal történő kezelés eredménytelen volt. Mindez igazolta azt, hogy a gyors öregedés jelentős gátlása a telomeráz aktivitás módosulásához, és nem más egyéb támadásponthoz kötött. Ezt a vizsgálatot 2011-ben az „Aging Cell” tudományos lapban (amely persze nem hasonlítható össze a „Nature” súlyával) közölték. Olvass még a témában
Végül, de nem utolsó sorban a baktövis-kivonatnak az emberi sejtek telomer-hosszára és sejtfunkciókra gyakorolt hatásáról két kutatócsoport egy-egy közleménye számolt be.
