„Az alvás csak alvás. Semmi értelme nincs, kész időpazarlás” – gondolják sokan. Mi viszont megmutatjuk, hogy a pihenésnek biológiai, fizikai és kémiai szinten is múlhatatlan érdeme van a megfelelő testi-szellemi teljesítmény elérésében!
Döntést hoz
Az agy információt dolgoz fel, és felkészül a teendőkre, amikor alszol. Így fordulhat elő, hogy bár nem vagy a tudatodnál, mégis döntést hozol.
A Current Biology című szaklapban néhány éve megjelent egy tanulmány, miszerint az agy összetett ingereket rendszerez, amíg az ember húzza a lóbőrt, ami segít a válaszút előtt.
A kutatók arra kérték a kísérletben résztvevőket, hogy elhangzó szavakat soroljanak különböző kategóriákba – például állatokra vagy tárgyakra vonatkozók, illetve létező és nem létező kifejezések.
Minden alkalommal két csoport valamelyikébe kellett helyezniük az adott szót, mégpedig egy jobb- vagy baloldali gomb megnyomásával. Amikor ez szinte automatikussá vált, folytatniuk kellett, de nyugodtan elalhattak közben (amúgy is egy sötét szobában feküdtek).
A résztvevők fejére csatolt diagnosztikai eszközök pedig kimutatták, hogy az agyuk álmukban is arra készült, hogy mozdítsa a kezet a jobb vagy bal gomb megnyomására…
Emlékeket gyárt és tárol
Amikor alszol, az agyad új emlékeket állít elő, a meglévők tárolásának megerősítésén fáradozik, valamint összekapcsolja a frisseket a korábbiakkal. Ez a gyors szemmozgásos (REM)-fázisban és a nem-REM fázisban is végbemegy.
A pihenés hiánya közvetlenül hat a hippokampuszra, mégpedig arra a régióra, mely főszerepet játszik az emlékek gyártásában, rangsorolásában és tárolásában.
Az alvásnak éppen ezért óriási szerepe van a tanulási folyamatban: ha pihenés nélkül magolsz, az olyan, mintha cement nélkül próbálnál falat építeni.
„Kimutattuk, hogy a tanulás előtti alvás felkészíti az agyat az információtárolásra” – fogalmazott Dr. Matthew Walker, a Kaliforniai Egyetem munkatársa.
Felturbózza a kreativitásod
Mivel alvás közben olyan információk közötti kapcsolatok megteremtésére is képes az agyad, mint élénk tudatállapotban nem, előfordulhat, hogy álmodban támad a legjobb ötleted!
A Kaliforniai Egyetem szakértői 2007-ben bebizonyították, hogy a pihenés elképesztő mértékben kedvez a „távoli asszociációknak”, amelyek ébredés utáni aha-élményhez vezethetnek.
Egy kellemes szundikálás után egészen pontosan 33%-kal több esélyed van rá, hogy végre összeálljon a kép a fejedben olyan dolgokat illetően, amelyeket amúgy sosem hoztál volna egymással összefüggésbe.
Méregtelenít
Egy vagyont is képes vagy elkölteni a méregtelenítést ígérő készítményekért, és szívesen kipróbálsz bármilyen furcsa diétát, ami ezt a hatást ígéri?
Olcsóbban és kényelmesebben is megúszhatod a dolgot, hiszen 2013-ban egy egész kutatássorozat támasztotta alá, hogy az agyad alvás közben „takarít”.
A Rochesteri Egyetem munkatársai például úgy találták, hogy az egerek agya a pihenés során szabadul meg az idegkárosodást okozó molekuláktól, amelyek az ébren töltött órákban halmozódtak fel.
A kutatást vezető Dr. Nedergaard egyszerűen úgy nyilatkozott, hogy mindenkinek szüksége van alvásra, mivel akkor tisztul meg az agy.
Feltételezések szerint emiatt esélyes, hogy az alváshiány növeli a Parkinson- és az Alzheimer-kór kockázatát.
Fizikai feladatokra készül
Az agy úgynevezett „alvási orsókkal” vési az információt a hosszú távú memóriába.
Olyan agyhullámokról van itt szó, melyek gyors egymásutánban jelentkeznek a REM-fázis alatt.
A folyamat kiemelkedően hasznos a motoros tevékenységekkel kapcsolatban, úgymint az autóvezetés, egy új tánckoreográfia vagy valamilyen sporttal kapcsolatos mozdulat – így válnak ezek automatikussá egy idő után.
A gyors szemmozgásos alvásszakaszban tehát az agyad fogja a motoros kéregben lévő infókat, és áthelyezi őket a halántéklebenybe, ahol végül bevésődnek.
Lehet tehát, hogy a gyakorlat teszi a mestert, de alvás is kell hozzá…
Te elég időt hagysz az agyadnak ahhoz, hogy ezeket a feladatokat megvalósítsa?
Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!