Biztosan veled is előfordult, hogy a megfázásod alkalmával rendszeresen előfordult, hogy lelkileg sokkal rosszabbul voltál, mint fizikailag. Egyszerűen ingerlékenyebbé váltál, semmihez nem volt kedved és képes voltál elpityeredni a legkisebb bosszúságokon is. Mint kiderült, ennek a jelenségnek van is tudományos magyarázata, mégpedig eléggé összetett.
Mi történik, amikor beteg leszel?
A pszichológiában a hangulatingadozásokkal járó állapotot betegség szindrómának nevezik, melyek több területen is megnehezítik az egyébként sem rózsás mindennapokat. Jellemzően a felsőlégúti megbetegedések során jelentkeznek és az alábbi tünetek jellemzőek a szindrómára: rossz hangulat, lassúság, memóriaproblémák, kognitív funkciók romlása, nehézkes alvás, evés, zárkózottság, hangulatingadozások. Mindez persze egyáltalán nem segít, amikor éppen hőemelkedésed van, vagy már magadat is idegesíted, annyira köhögsz.
Íme a biológiai magyarázat:
Amikor egy patogénnel áll szemben a szervezeted, citokineket termel, ezek a fehérjék pedig a gyulladás szabályozásában játszanak szerepet. A gyulladásos reakció nagyon hatékony a fertőzések megelőzése és a gyógyulás megkezdése során. Sajnos a hangulatra viszont negatív hatással van ez a reakció. Annak ellenére tehát, hogy a citokinek és az általuk előidézett gyulladás a tested immunválaszának fontos elemei, lázat, fájdalmat és rossz közérzetet is okozhatnak.
Dr. Ashwini Nadkarni, a Harvard Medical School pszichiáter oktatója elmagyarázta azt is, hogy a citokinek az agyba, a hippokampuszba is eljutnak. A szürkeállomány ezen része pedig a hangulat szabályozásában is szerepet játszik, így nem meglepő, ha a béka feneke alatt érzed magad.
Ahogy az agyban is megjelenik a gyulladás, romolhat a hangulatod, a memóriád, a koncentrációs képességed, illetve ez lehet a magyarázat arra is, ha könnyebben felmegy benned a pumpa.
A betegség szindróma előnyei és hátrányai
A szakértő szerint számtalan neurológiai és pszichológiai tünet sorolható a korábban említett betegség alatti viselkedések csoportjába. A fáradékonyságtól kezdve a motiválatlanságon, étvágytalanságon és alvászavaron át egészen a sírásig és az érzelmi instabilitásig. Dr. Janella Duah, a Yale belgyógyásza szerint mindez egyébként a depresszióra is jellemző lehet, nem véletlenül.
Kutatások szerint ugyanis a gyulladásnak lényeges szerepe van a depresszió kialakulásában, ráadásul a mentális betegséggel küzdők szervezetében is erősebben van jelen a gyulladás.
A tested azonban nem véletlenül kapcsol át másik üzemmódra, ha beteg vagy. Az ekkor jellemző mentális tünetek ugyanis rákényszerítenek arra, hogy lelassulj és elraktározd az energiádat, mely a gyógyuláshoz kell. Egyes szakemberek szerint pedig ez a viselkedés motiválja a környezetedet abban, hogy ápoljanak, segítsék a mihamarabbi felépülésedet.
Mit tehetsz annak érdekében, hogy kevésbé érezd magadat rosszul, ha beteg vagy?
Sajnos erre nincs gyógyszer, azonban a gyulladás csökkentésével a hangulatod is hamarabb kivirul majd. A tápanyagdús ételek fogyasztása, a megfelelő mennyiségű folyadékbevitel és a pihenés mind segíthetnek abban, hogy hamarabb talpra tudj állni – minden szempontból. Ha már jobban vagy, akkor menj ki egy kicsit a szabadba, a napsütés ugyanis stimulálja a szerotonin termelését, ettől pedig a kedved is jobb lesz.