Mi rejlik az álmaink mögött? Így befolyásolja az alvás az agyat

Írta Farkas Izabella 2025.04.18.

Ne maradj le rólunk: állíts be minket elsődleges forrásnak, és többször látod a bien.hu-t a Google-találataid közt.

Az emberi agy működése az ébrenlét és az alvás során egyaránt lenyűgöző és bámulatos folyamat. Az alvás világa tele van rejtélyekkel, amelyeket a tudomány folyamatosan igyekszik felderíteni. Amikor álomra hajtjuk a fejünket, nem csupán pihenésre, hanem egy komplex és sokszínű agyi működésre is számítanunk kell, amely számos területet érint, beleértve az emlékek rögzítését, az érzelmi feldolgozást és a kreativitás serkentését.

Az alvás szakaszai és az agyi tevékenységek

Alvásunk folyamata több különböző szakaszból áll, amelyeket általában két fő kategóriába sorolnak: a REM (Rapid Eye Movement) és a NREM (Non-Rapid Eye Movement) fázisok. A REM fázis során, ami az alvási ciklus kb. 20-25 százalékát teszi ki, az agy aktivitása szinte megegyezik az ébrenléti állapottal. Ebben az időszakban tapasztaljuk leggyakrabban az élénk álmokat. Az NREM fázis, amely az alvás nagyobb részét foglalja magába, további három szakaszra oszlik, ezek különböző mélységű alvást biztosítanak, és mindegyik specifikus agyi funkciókkal társul.

Ősszel 3 csillagjegynek jár a megkésett bocsánatkérés

A NREM első szakaszában a test és az agy ellazul, az éber állapotból kezdünk átmenni az alvás világába. A második szakasz a könnyű alvásé, amely különösen fontos a memória megszilárdítása szempontjából. A harmadik szakasz a mély, lassú hullámú alvás, ami a fizikai helyreállítás és a sejtszintű regeneráció ideje.