A védelem láthatatlan mintái
A generációkon átívelő kötődés nem csupán elvont pszichológiai gondolat, bármennyire megfoghatatlannak tűnik – a tudomány ma már pontos biológiai magyarázatot is ad rá. Brian Dias és Kerry Ressler 2013-as híres epigenetikai kutatásukban egereket cseresznyevirág illatának tettek ki, miközben enyhe áramütést adtak a lábuknak. Az egerek gyorsan megtanulták összekötni a cseresznyevirágot a fájdalommal, és később az illat puszta jelenlététől is megriadtak.
Amikor ezeknek az egereknek megszülettek az utódaik, akkor ők ugyanúgy reagáltak a cseresznyevirág illatára (rendkívül éber és feszült félelemmel), dacára annak, hogy életükben nem kaptak mellette áramütést. A félelem nem a DNS-kód megváltozásával öröklődött, hanem úgynevezett epigenetikai jelek révén. Az apai spermiumokban megváltozott az a gén, amely a cseresznyevirág illatának érzékeléséért felelős, így az utódok agyában eleve több receptor alakult ki erre az ingerre.
Ez a kísérlet rávilágít arra, hogy a felmenőink fel nem dolgozott félelmei biológiai szinten is hangolhatják az idegrendszerünket. A szorongásod egy része tehát lehet egy olyan ősi riasztórendszer, amit nem te élesítettél be – mégis a te testedben szólal meg. Olvass még a témában
A cikk a hirdetés alatt folytatódik
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
