II. Lecke: Siesta – a napközbeni megállás művészete
A reggeli komótosság nekünk lustaság, pedig valójában egy tudatosan felépített napi ritmus kezdete. Ahogy a délelőtti órák lassan átfordulnak a délutáni hőségbe, a spanyol életérzés egy újabb, számunkra talán még szokatlanabb fokozatba kapcsolt. Lenyűgöző volt látni, ahogy az emberek a nap kellős közepén mindenféle lelkiismeret-furdalás nélkül lehúzzák a rolót, és a legtöbb helyen órákra elcsendesedik a világ.
A parti éttermek nagy része ki sem nyit este fél nyolc vagy nyolc előtt, és még a nálunk is jól ismert multinacionális áruházak sem csinálnak presztízskérdést abból, ha öt perccel később nyitják ki a kapuikat a hivatalos kiíráshoz képest. Természetes volt az is, hogy az árut akkor kezdik el kipakolni a polcokra, amikor a vásárlók már javában válogatnak, hiszen a munkaidő igazából akkor kezdődik, és ezt egy turista vagy helyi lakos sem fogja felülírni.
A spanyol szemlélet szerint a szieszta a tudatos lelassulásról és a napközbeni megállásról szól. Megtanít arra, hogy a hivatásunk nem a létezésünk egyetlen és kizárólagos célja, csupán egy szelete annak a színes egésznek, amit életnek hívunk. Olvass még a témában
Az állásinterjún törvénytelen dolgot kérdeztek tőlem – ezt válaszoltam rá
3 rossz tulajdonság, amit el tudok nézni egy férfinek – és 3, amit nem
„Nem tudtam meggyőzni, hogy a tyúknak nem négy lába van” – Tanárok a legviccesebb (és legostobább) dolgokról, amiket valaha hallottak
Női törvények, amik vérlázítóan későn léptek érvénybe
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
