Véleménycikk: Schuszter Borka
Figyelj, tudom, hogy így a nyár közepére kezdesz már becsavarodni, úgyhogy azt hiszem, itt az ideje hallanod valakitől: nem lehet minden nyár életünk legjobb nyara. Mond velem, menni fog! Nem. Lehet. Minden. Nyár. Életünk. Legjobb. Nyara.
Valahogy minden évben eljutunk oda, hogy mire beköszönt a jó idő, máris azt érezzük, hogy megindult a teljesítési verseny, és izomból jól kell érezni magunkat. Nem elég egyszerűen megélni a nyarat, ki is kell maxolni. Élményekkel. Programokkal. Utazásokkal. Naplementékkel. Koktélokkal. Paddleboarddal. Piknikkel. Fesztiválokkal. Napraforgómezőkkel.
És lehetőleg mindezt úgy, hogy közben jól mutasson az Instagramon is.
A nyár lassan nem évszak lett, hanem projekt
A média pedig lelkesen asszisztál ehhez. Olvass még a témában
Mire kettőt pislogunk, már szembejön velünk a cikk arról, hogyan legyen ez a nyár a „felejthetetlen nyarad”. Aztán jön a lista az ötven kötelező nyári programról. Aztán a tíz hely, ahová idén muszáj elutazni. Majd persze a termékek, amelyek nélkül nyilván semmit sem ér az egész.
Önbarnító. UV-szűrős hajpermet. Új fürdőruha. Limitált kiadású strandtáska. Csillámos unikornismatrac, mert anélkül nem nyár a nyár.
Nyilván mindezek nélkül egyszerűen lehetetlen boldognak lenni augusztusban.
Néha egészen abszurdnak érzem ezt az egészet. Mintha valaki azt próbálná elhitetni velünk, hogy három hónap alatt kell bepótolnunk az egész életet. És ha nem sikerül, akkor valamit biztosan elrontottunk.
De mi lenne, ha egy pillanatra nem azokra hallgatnánk, akik éppen megint el akarnak adni nekünk valamit?
Mert végső soron erről van szó. Nem azért kell minden hétvégére új élményt keresnünk, mert különben rossz emberek leszünk eseménytelen élettel, hanem mert valaki szeretné, ha vennénk az eseményhez egy új ruhát, egy új bőröndöt, egy új naptejet vagy egy újabb élménycsomagot.
A nyár pedig tökéletes marketingeszköz. Hiszen ki ne szeretne boldog lenni?
Csak éppen a boldogságot sikerült összekevernünk a folyamatos izgalommal. Pedig a kettő egyáltalán nem ugyanaz.
Én például vissza tudok emlékezni olyan nyarakra, amikor alig történt valami különös. Dolgoztam. Este kiültem egy fagyival a közeli parkba. Néha elmentünk strandolni. Néha nem.
Volt néhány grillezés a barátokkal, egy-két kisebb kirándulás, sok nyitott ablak és ventilátor előtt töltött délután.
Ezek is teljesen jó nyarak voltak. Nem kerültek fel bakancslistákra, nem lett belőlük filmszerű montázs, de legalább nem is stresszeltem magam halálra miattuk.
Ami gyerekkorunkhoz képest változott, az az, hogy most már mindenki más nyarába belelátunk – vagy legalábbis azt hisszük –, és a közösségi média hatására azt hihetjük, hogy csak mi vagyunk ekkora lúzerek, hogy a nyár legnagyobb eseménye az lesz, ha kifestjük végre a konyhát, miközben mindenki éppen egy tökéletes nyaraláson van.
Ahogy decemberben mindenkinek tökéletes a karácsonya, januárban mindenki új életet kezd, tavasszal mindenki kivirágzik, ősszel pedig mindenki fahéjas lattét iszik egy pléd alatt. Hát persze.
Nem hiszem, hogy minden évszaknak valamilyen rekordot kellene döntenie, és főleg nem kell úgy érezni, hogy ha idén „csak” nyugodt nyarunk van, akkor elszalasztottunk valamit.
Nem lehet minden nyár életünk legjobb nyara. Viszont bármelyik lehet olyan, amelyet valóban megéltünk – ahelyett, hogy végig azon aggódtunk volna, vajon eléggé élvezzük-e.
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
