Nem hittem a fülemnek: apuka ismerőseim huszonéves lányokra vadásznak.
Néha az ember lánya csak egy jót akar táncolni a barátnőivel, ehelyett azonban egy húsbavágó társadalmi kísérlet kellős közepén találja magát.
Legutóbb pontosan így jártunk: hiába érezzük magunkat ízig-vérig nőnek a harmincas éveinkben, abban a pillanatban, ahogy beléptünk a klubba, mi lettünk a „tapasztalt delegáció” a húszévesek végtelen tengerében. Az igazi döbbenetet azonban nem a saját korunkon való merengés okozta, hanem a látvány, ahogyan nálunk is van jóval idősebb ismerőseink éppen vadászterületet próbálnak kijelölni a két-három évtizeddel fiatalabb lányok körében. Olvass még a témában
Milyen háziállatot tartasz? Ezt árulja el a személyiségedről
„Tombol, ha kikap a videójátékban” – 20 dolog, amit egy felnőtt férfinak már nem lenne szabad
Rájöttem, hogy a szüleim csak azért maradtak együtt, mert mindketten megcsalták egymást – és kvittek voltak
„Kövér vagyok és utálom magam” – amikor a társadalom azt várja, de nem megy az önelfogadás
A büszke szülői posztoktól a pult melletti ragadozó üzemmódig
A pultnál támaszkodva pillantottam meg egy ismerős arcot, akiről elsőre azt feltételezem, hogy talán a fia tizennyolcadik születésnapi buliján vállalt afféle „biztonsági felügyeletet”, hiszen nemrég még a gyerek 18. születésnapjáról posztolt a közösségi médiában. Ahogy figyeltem a jelenetet, szinte vártam, mikor int, hogy ideje lenne hazaindulni, de a valóság ennél sokkal szürreálisabb és kellemetlenebb irányt vett.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
