Mindannyiunk fejében él egy kép a számunkra tökéletes partnerről. Általában a lelkitársunkat képzeljük el magunk mellé, aki a legfontosabb dolgokban hasonlít ránk, így teljes lehet az összhang. Szép és jó lenne, ha a sors ezt nem írná felül. Nem is biztos, hogy nem baj, főleg ha a páros egyik tagja mély spirituális utat folytat önmagával.
Két dudás egy csárdában…
A mondás szerint nem fér meg és az, aki ezt kitalálta, valamit nagyon jól tudhatott az emberi kapcsolatokról. Kivételek mindig voltak és lesznek, de többnyire nem hasonlóság alapján választunk párt. Szeretnénk és talán harmonikus is volna, de semmiképp nem szolgálná személyiségünk fejlődését. Idilli környezetben, a kényelmes komfort zónában nem születhetnek nagy felismerések, hiszen minden kényelmes és könnyű.
Férfiak vallomásai: szex szimpátia nélkül
A túlzott hasonlóság kiolthatja a tüzet és túlságosan egysíkúvá tehet egy párkapcsolatot.
Még a legjobb barátságokban sem feltétlen a hasonlóság dominál, sokkal inkább a különbözőségek. A szemünk is jobban húz az ismeretlen, szokatlan, rejtélyes felé, mert szeretjük az izgalmat és főleg a szerelemben vágyunk is rá. Egy kávét jó meginni egy hozzánk hasonló személlyel, akivel nagyokat bólogathatunk beszélgetés közben, de egy életet leélni vele már egész más kérdés.
