De mi van akkor, amikor két szerelmes ember a kapcsolat legelején, sörtől és rózsaszín felhőktől elvakulva (oké, egy csomószor még alkohol se kell hozzá) megígér valami olyat, amit nem gondol igazán komolyan? Kit kell elővenni egy vagy öt év múlva, mikor a konkrét ígéretek hiányának már meglett a böjtje?
Nem kell óriási szavakra és tettekre gondolnod, mikor ezeket a sorokat olvasod: biztosan te is kerültél már ki egy témát kicsit ellavírozva a te és a szerelmed igényei között. Arra gondolok, amikor mondjuk kicsit mismásolva azt mondtad a megismerkedésetekkor, hogy simán családot alapítanál majd egyszer (de nem gondoltad teljesen át). Ezzel az a probléma, hogy a családra olyan nagyon vágyó párod ezt készpénznek veszi, aztán egy-két vagy öt-hat év múlva kibukik a szög a zsákból: te annyira nem akarod, ő meg nagyon. Ez viszont már szívás…
Légy őszinte
Persze nem kell megfogadnod, hogy akkor mostantól az első randin mindenkivel megbeszéled, hogy hány gyereket szeretne és mikor – inkább csak érezd át a kapcsolaton belüli ígéretek fontosságát! Olvass még a témában
Nemcsak akkor érdemes egy képzeletbeli szerződést kötni, amikor már nagyon komolyra fordul a dolog, hiszen akár a randizós korszakban is lehet arról dumálni, hogy ki mit tud megígérni: laza kapcsolatot, esetleg hűséget, adj’Isten, ha úgy alakul, házasságot is?
Rém egyszerűnek tűnik így ez a kommunikációs technika, és hát őszinte leszek, az is – de csak fejben!
Mégis meg kell vele próbálkozni, mert rengeteg csalódástól meg tud kímélni… Mondom is, hogy hogyan!
A cikk folytatódik, lapozz!
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
