Amint elérjük a pubertáskort és elkezdjük a bőrápolást, be kell kategorizálnunk, milyen a bőrünk: száraz, zsíros, vegyes, vagy – a legmisztikusabb és legritkább típus – normál. A bőrgyógyászok többsége viszont nem ért egyet azzal, hogy mindenki arcbőre besuvasztható egyetlen kategóriába. Az emberek szeretnek mindent besorolni, pedig közelebb áll az igazsághoz, hogy mindenkinek vegyes a bőre.
A kozmetológusok szerint senkinek sem egyöntetűen száraz, vagy zsíros a bőre az egész arcán, ahogy ráncok is csak az arc bizonyos területein jelennek meg. A bőrgyógyászok szerint az is probléma, hogy az emberek többsége rosszul határozza meg bőre kategóriáját. Például ha valaki pattanásos, azt hiheti, hogy bőre zsíros, pedig lehet, hogy pont azért pattogzik ki, mert száraz a bőre és nem kap elég tápanyagot.
A bőrgyógyászat az elmúlt pár évben jelentős előrelépést tett az arcbőr biológiájának megértésében és az is kiderült, hogy az arcbőr működése sokkal kifinomultabb és bonyolultabb, mint ahogy azt eddig gondolták. A bőrápolást új technikákkal közelítik meg és már több nagy márka kínál egyre specializáltabb termékeket a különböző bőrproblémákra, például száraz orcára vagy napfoltokra.
És ez még csak a kezdet, hiszen a kutatások szerint minden egyes ember bőre olyan egyedi, akár az ujjlenyomata. A bőrünkön élő baktériumok és az epigenetika (a gének olyan öröklődési formája, amely nem jár együtt a DNS szekvenciájának megváltozásával) is merőben befolyásolja, ki milyen minőségű és tulajdonságú bőrrel rendelkezik.
Nemrégiben egy expón a La Roche-Posay cég egy olyan szenzor prototípusát mutatta be, ami méri a bőr savasságát, tehát pontosan meghatározza a pH-ját, ennek köszönhetően pedig hasznos bőrápolási tanácsokkal szolgál. Az adatok hatására mindenki személyre szabottan tudja megváltoztatni bőrápolási szokásait, például lehet, hogy egyeseknek vissza kell fognia a heti bőrradírozást, míg másoknak el kell felejtenie az illatanyaggal ellátott krémeket.
A pH normalizálása segít megelőzni a ráncokat és jobb minőségű bőrt eredményez.
A kutatások arra is kiterjedtek, hogy miben más a különböző etnikumú emberek bőre és már az egyes bőrszíneknek megfelelő bőrápoló termékek is piacra kerültek. Az olíva vagy sötétebb tónusú bőr hajlamos lehet hiperpigmentációra, ezért a melaninban gazdag bőrnek olyan krémet fejlesztettek, ami világosítja a napfoltokat és nyugtat.
IgorVetushko/depositphotos.com
A vékonyabb, főleg Kelet-Ázsiában élő emberek bőre érzékenyebb és szárazabb, ezért számukra gazdag, hatásosan védő anyagokat fejlesztenek ki. A barna és sötétebb bőrű nők eddig el voltak hanyagolva ezen a téren, de ma már egyre több márka dob piacra kifejezetten nekik készült krémeket és alapozókat.
Ahelyett, hogy szimplán rámondanánk az arcbőrre, hogy zsíros vagy száraz, figyelembe kell vennünk a rajta található baktériumok – mint a staphylococcus vagy a Propionibacterium acnes, azaz pattanásbaktérium – jelenlétét. Ezek az enzimet termelő baktériumok ugyanis egy kész ökoszisztémát hoznak létre arcbőrünkön, amit a mai technikával már sokkal jobban tudunk mérni, mint akár csak az elmúlt években.
Ezt az ökoszisztémát pedig már olyan szinten tudja manipulálni a tudomány, hogy akár bizonyos ráncosodásért felelős enzimek termelését egyszerűen ki is kapcsolhatjuk.
A tudósok szerint a jövőben tehát elég lesz egy kis nyálmintát adnunk, ami alapján meghatározzák és kikeverik a számunkra legmegfelelőbb és legtökéletesebben passzoló krémet, ami nemcsak a fény ellen véd és hidratál, de egyszerre halványítja a pigmentfoltokat és a bőrpírt, serkenti a kollagéntermelődést és blokkolja káros enzimeket, egyszóval személyre szabott, tökéletes védelmet és ápolást biztosít.