Gyakorlatilag senki sem csinálja direkt, mégis sok mindenkivel megesik: bizony, arról beszélünk, hogy egyes barátságok szándék nélkül is tönkremennek. Természetesen nem csak a megbocsáthatatlan árulásokról van szó, amik egyértelműen alapjaiban rengetik meg a barátságokat, hanem ennél jóval hétköznapibb szokásokról. Lássuk, melyek ezek, hogy aztán jó messzire kerülhesd őket!
🎥 Jobb ember vagy, mint hinnéd, ha ez az 5 dolog jellemző rád
1/4 Áradnak belőled a negatív gondolatok
Nyilván nem arról van szó, ha életed legrosszabb szakaszát éled, akkor ne mondj semmit a barátodnak. Hiszen ki más hallgathatna meg, és támogathatna jobban, mint ő? De vannak olyanok, akik egyenesen visszaélnek ezzel a lehetőséggel, és valódi energiavámpírként csapolják a barátokat.
Szívesen meghallgatnak, ha te is őket. Örömmel támogatnak, ha ők is számíthatnak rád. Az is biztos, hogy nem vesznek magukra semmit, ha tudják, hogy nehéz időszakon mész át. De ne élj ezzel vissza!
Nincs annál rosszabb, mint egy olyan baráttal együtt lógni, akiről süt a rosszkedv, a rosszindulat és az életuntság. Próbáld összeszedni magadat minél előbb (akár pont az ő segítségével), és vedd észre, ha besokallt a negatív hozzáállásodtól! Ne egy emberre zúdíts mindent, inkább hívj fel egy másik barátot is, vagy próbálj ki további módszereket a feszültséged levezetésére.
2/4 Nem fogadod meg a tanácsait
A barátságok egyik legidegesítőbb része, ha a kikérjük az ismerőseink véleményét, aztán magasról teszünk rájuk. Ennél már csak az a „jobb”, ha a baklövés után rendszeresen az adott barát vállán próbáljuk kisírni magunkat… Természetesen mindenkinek, így neked is van jogod hibázni.
Azt sem tiltja senki és semmi, hogy ezek után ne adj igazat a barátodnak, és mondd neki, hogy rá kellett volna hallgatnod. Sőt, ez a helyes! Viszont sokan egyszerűen úgy viselkednek, mintha az adott barát semmit sem segített, javasolt volna, úgy panaszkodnak neki, mintha korábban egyáltalán nem lehetett volna számítani rá.
Szörnyen idegesítő, ha segítséget kérsz, azonban a legkevésbé sem fogadod meg a tanácsokat, és mindig ugyanazokat a köröket futod. Ezzel csak azt éred el, hogy a barátod inkább már semmit sem fog mondani, mert tudja, hogy felesleges. Ez pedig nem lehet cél!
Annyira tipikus, és rossz baráti szokás, hogy bár elvárjuk az őszinteséget, mégis megsértődünk rajta. Veled is előfordult már ez? Valahogy mindannyian szeretnénk, ha a barátunk egyfajta görbe türköt tartana elénk, és felhívná a figyelmünket a hibáinkra, miközben útmutatást ad. Ezt várjuk, de természetesen a nélkül, hogy akár egy kósza mondat is rosszul esne… Aligha kivitelezhető a projekt!
Természetesen szó sincs arról, hogy elfogadható, ha a barátod a nyers vélemény helyett inkább bántó, és sértő őszinteséggel bánik veled, de (még ha elsőre sokkol is a mondandója), próbálj túllendülni a bántódáson! Láss a sorok mögé, vedd észre, hogy a legjobbat akarja neked, és ha direkt kikérted az őszinte véleményét, akkor nagyon igyekezz nem megsértődni rajta.
