A kánikula beköszöntével menetrendszerűen megérkezik az a bizonyos, sokunk számára túlságosan is ismerős nyári szorongás.
Biztosan te is találkoztál már azzal a végtelenül felszabadító szlogennel, miszerint ha van tested és van biknid, akkor már hivatalosan is készen állsz a strandolásra. De legyünk teljesen őszinték: hosszú időbe telik, mire ezt a mondatot nemcsak egy jól hangzó, logikus észérvként fogadjuk el, hanem lélekben is megérkezünk hozzá. Ehhez kellett egy komoly, mindent átíró lecke az élettől, ami után már teljesen más szemmel tekintek magamra a tükörben.
Amikor a legtermészetesebb mozdulat is luxussá válik
Tavaly ősszel átestem egy nagyobb műtéten, amit megelőzően – és ami után még jó ideig – a legegyszerűbb, legtermészetesebb mozdulatok is megfizethetetlen luxussá váltak a számomra. Hirtelen a saját bőrömön tapasztaltam meg, milyen az, amikor a testem egyszerűen nem funkcionál, és nem hajlandó követni azt, amit az agyam diktál neki. Ott feküdtem a kórházi ágyon, és azzal szembesültem, hogy segítség nélkül még arra sem vagyok képes, hogy megforduljak az egyik oldalamról a másikra. Nemhogy egyedül felálljak vagy megtegyek néhány egyszerű lépést. Olvass még a témában
Ez a kiszolgáltatottság egy óriási, sokkoló pofon volt a sorstól, mert addig a napig én is szilárdan abban a hitben éltem, hogy a testem egyfajta esztétikai projekt. Egy folyamatosan javítandó, csiszolásra szoruló valami, amivel sosem voltam maradéktalanul elégedett. A néhány hónapos kényszerfekvés alatt viszont ráébredtem, mekkora tévedésben voltam, és milyen elképesztően igazságtalanok, sőt, kegyetlenek vagyunk magunkkal szemben.
Természetesnek vesszük, hogy járunk, lélegzünk, ölelünk vagy éppen úszunk, ugrunk, lépcsőzünk, miközben képesek vagyunk szívből gyűlölni azt a csodálatos burkot, ami mindezt egyáltalán lehetővé teszi a számunkra.
A húszéves kori önmagam csapdája
Tisztán emlékszem, mennyit tudtam szorongani a strandon, teljesen feleslegesen. Kamaszként és fiatal felnőttként nyilván feszesebb voltam mindenütt, elenyésző narancsbőrrel, mégis ezer és egy hibát találtam magamon. Mindig akadt valami, ami nem volt kellően hibátlan, és ezzel a maximalizmussal képes voltam teljesen tönkretenni a felhőtlen pillanatokat.
Most, közelebb a negyvenhez, mint a harminchoz, túl egy komoly műtéten – ami után már annak is örültem, ha egyáltalán el tudtam menni gyógytornára – igen, a narancsbőröm látványosabb lett. De tudod mit? Ma már mérhetetlenül jobban szeretem és tisztelem ezt a testet, mint a húszéves verzióját. Mert ez a test életet adott, segítséggel, de képes volt meggyógyulni, elvisz csodálatos helyekre, és fantasztikus megéléseket biztosít. Úgyhogy egy biztos: idén is bekísér majd engem a hűsítő habok közé.
Van még egy fontos igazság, amire az évek során, a vízparton szemlélődve jöttem rá
Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy amikor kilépünk a pléd biztonságából, minden szem azonnal ránk szegeződik, és a kritikus tekintetek a hibáinkat pásztázzák.
Az igazság ezzel szemben az, hogy a strandon mindenki sokkal inkább a saját testével és a saját bizonytalanságaival van elfoglalva, mint a tiéddel vagy az enyémmel.
Mindenkinek a testén van valami, amit a tulajdonosa legszívesebben elrejtene a világ elől, és a legfurcsább az egészben, hogy sokszor éppen olyasmit takargatunk félve, amiért a környezetünk egyébként lehet, hogy őszintén rajong. Például az a lány, akinek szerinted irigylésre méltóan dús, formás keblei vannak, talán épp folyamatosan görnyed, mert feszélyezve érzi magát miattuk. A másik nő pedig, akinek a csodás, kifejezetten nőies csípőjét bámulod elismerően, talán azon szorong a törölközője mögé bújva, hogy nem elég lapos a hasa. Mindannyian pontosan ugyanazt a nehéz meccset játsszuk le a saját fejünkben, csak más verzióban – de attól még teljesen feleslegesen.
Úgyhogy idén nyáron, amikor felveszed a bikinit, és megmozdul benned az a jól ismert, kritikus kisördög, kérlek, állj meg egy pillanatra, és gondolj arra, hogy a lábaid elvisznek a hűsítő vízig, a bőröd érzi a nap simogató melegét, és élsz, szabadon mozogsz, lélegzel… A narancsbőr, a terhességi csíkok, a plusz kilók vagy éppen a műtéti hegek mind-mind csak a saját, egyedi történetünk értékes részei, a megélt tapasztalataink térképei. Szeresd a tested azért, amire képes, és élvezd ki a nyár minden pillanatát – találkozunk a vízben!
A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
