Sosem volt kérdés a számunkra, hogy szeretnénk gyereket, és a lányunk mindkettőnk szerint a legfantasztikusabb dolog, ami valaha történt az életünkben. Abban azonban nem vagyunk biztosak, hogy több gyereket is szeretnénk – szólnak érvek mellette és ellene is.
PRO:
Újra kell csinálni az egészet
Igen, tudom, hogy ez volt az utolsó ellene érv, de éppen annyira szól a gyerekvállalás mellett is: hiszen minden nehézséggel együtt is a lányom érkezése volt a legjobb, legfantasztikusabb dolog az életemben.
A gondolat, hogy soha többé nem érzem már, ahogyan egy kis élet növekszik bennem, hogy nem élem többé át a pillanatot, amikor látom a babám szemén, hogy felismer engem. Hogy nem érzem a bőrömön a nedves kis orrocskát, és hallgatom, ahogy csupán a közelségemtől, ölelésemtől csendes, békés szuszogássá válik a félős sírdogálás, nagyon elkeserítene. Szeretném újraélni ezeket a pillanatokat.
Másodjára minden könnyebb lenne
Nem, nincsenek illúzióim, tudom, hogy egy gyerekről gondoskodni sohasem egyszerű. Sőt, az is biztos, hogy kettővel nehezebb, mint eggyel. Viszont azt hiszem, több lenne az önbizalmam, magabiztosabban kezelném az első betegségeket, tudnám, mikor kit kell hívni. Már nem esnék pánikba, ha mondjuk a gyerek sírni kezd a buszon – egyszerűen csak elfogadnám, hogy a kisbabák bizony néha sírnak. Az érzelmi teher és a pánik tehát a második körben valószínűleg kisebb lenne.
Ott lennének egymásnak
Noha a kezdetben lehetnének is döccenők a kistestvér elfogadásával, azt hiszem, hosszú távon örülnék, ha tudnám, hogy van valakije a gyerekeimnek, akire számíthatnak, még akkor is, ha mi nem – vagy már nem – vagyunk ott. Ez persze feltételezi, hogy jó testvérei lesznek egymásnak.