Egy halálközeli élményt átélni meghatározó életesemény, ahogy az az alábbi túlélők történeteiből is kiderül.
A hegyre fel
2007-ben a Salamon-szigeteken voltam barátokat látogatni, amikor 8,1 erősségű földrengés rázta meg Óceániát. A tengerparton voltunk kis bungalókban és hallottam, hogy valaki mondja, nekik azt tanították, hogy ilyenkor fel kell menni a hegyre a cunami elől. Ahogy megmozdult a föld, a torkomban dobogott a szívem és páran elkezdtünk rohanni a hegy tetejére.
Nem vagyok fitt, de megállás nélkül felszaladtunk a csúcsra, az emberi szervezet és az adrenalin csodákra képes, nekem pedig halálfélelmem volt. Fent lihegve megállapítottuk, hogy csak hárman jöttünk fel. Pár órával később visszamentünk és elképesztő volt a parton a pusztítás, egész falvak semmisültek meg, akik ott maradtak, meghaltak vagy súlyosan megsérültek. Azóta akkor is pánikrohamot kapok, ha elmegy alattam a metró és picit megremeg a talaj.
Nem vagyok fitt, de megállás nélkül felszaladtunk a csúcsra, az emberi szervezet és az adrenalin csodákra képes, nekem pedig halálfélelmem volt. Fent lihegve megállapítottuk, hogy csak hárman jöttünk fel. Pár órával később visszamentünk és elképesztő volt a parton a pusztítás, egész falvak semmisültek meg, akik ott maradtak, meghaltak vagy súlyosan megsérültek. Azóta akkor is pánikrohamot kapok, ha elmegy alattam a metró és picit megremeg a talaj.