Ami akkor történik a testeddel, amikor áttérsz a növényi táplálkozásra

Elsősorban az állatszeretetem miatt, másodsorban az egészségem végett tértem át több, mint 3 éve a növényi étrendre, és bár nem hirdetem úton-útfélen, miként táplálkozom, amikor szóba kerül, bátran ajánlom az ismerőseimnek. Nem csak javuló laborképet, magasabb energiaszintet hozott számomra, a testi megújulás mellett lelki változásokat is eredményezett. Az pedig csak hab a tortán, hogy most már teljesen ismeretlen fogalom számomra a diéta: mindig jókat eszem, nem fekszem le éhesen, a súlyomat viszont ennél könnyebben sosem tudtam tartani. De a tudomány szerint milyen hatásai vannak az egészségünkre, amikor áttérünk a vegán táplálkozásra?

Hazánkban még sajnos gyerekcipőben jár a növényi étrend, de egyre több dietetikus ismerkedik meg a táplálkozási irányzat alapjaival, és szerencsére folyton jönnek új, kényelmi termékek a boltok polcaira is. Habár a növényi étrend alapját éppen a friss, lehetőleg idénygyümölcsök és zöldségek, valamint a hüvelyesek, gabonák adják, nekünk is éppolyan jól esik alkalmanként a növényi sajt a pizzánkra, vagy éppen egy jégkrém az ebéd után. Ezt az igényt igyekeznek kiszolgálni az új termékek, amikkel ízlés, hozzáállás és felfogás alapján mindenkinek lehetősége van élni. Külföldön ugyanakkor már senki sem tesz fel kétkedő kérdéseket, ha a vegán étrendről van szó, és ezért az eredményért nem kell Amerikáig menni.

Néhány hónappal ezelőtt több mint 100 orvos írt nyílt levelet az angol kormánynak, és arra kérték őket, hogy a népegészségügy, valamint a bolygó érdekében kezdjék el népszerűsíteni a teljes értékű növényi étrendet.

Bár az orvosok számos érvet kiemelnek, ezek közül különösen aktuális, hogy az újonnan felbukkanó, járványokat okozó betegségek (mint amilyen a koronavírus is), négyből három esetben állatoktól származnak. Ennek oka a nagyüzemi állattartás, a vadállat-kereskedelem és az, hogy az emberek egyszerűen már nem hagynak életteret a bolygó többi lakójának.

De miért is jó nekünk a növényi étrend?

Bár nem szorosan az egészségünkhöz tartozik, mindig fontos szempontnak tartom megemlíteni, hogy a növényi étrenddel rengeteget spórolhatunk. Nem csak saját magunknak, hanem a bolygónknak is: ahhoz, hogy megvehess 1 kg húst, az ipar átlagosan 14 kg gabonát, szóját, halport, stb. etet meg az adott állattal.

Azonnal látható, hogy ekkora mennyiségű alapanyaggal sokkal tovább jól lakhatnánk – a húsfogyasztás egyszerűen nem fenntartható luxus akkor, amikor ennyien élünk a Földön.

Valójában nem azért irtjuk az esőerdőket, hogy magunkat etessük, hanem azokat az állatokat, akiket néhány héten belül leölünk. És akkor még szó sem esett az erre pazarolt energiafelhasználásról, ivóvízmennyiségről, ami ugyancsak megdöbbentő mértéket ölel fel. Közvetve tehát nagyon is hatással van az egészségünkre az állattartás, hiszen befolyásolja az ivóvizünk milyenségét, mennyiségét, az éghajlatváltozást, az általunk belélegzett levegő minőségét.