Egy frissen megjelent tanulmány meglepő adatokat tárt fel: az intelligens emberek életük egy szakaszában több alkoholt fogyaszthatnak, mint kevésbé intelligens társaik. De intelligenssé tesz-e bennünket az alkoholfogyasztás, és jó ötlet-e ennek fényében gyakrabban a pohár fenekére nézni? A szakértők szerint nem valószínű.
Satoshi Kanazawa nemrégiben megjelent „Miért isznak az intelligens emberek több alkoholt” című írása olyan adatokat tartalmaz, amelyek nagyon érdekesek és talán meglepőek néhányak számára – mondja dr. Michael W. Austin, az Ethics for Everyone szerzője. Például: „Minél intelligensebbek az amerikaiak gyermekkorukban, annál több alkoholt fogyasztanak fiatal felnőttként”, és „”Nagyon okos” brit gyerekek felnőve közel nyolc tized standard eltéréssel több alkoholt fogyasztanak, mint „nagyon buta” osztálytársaik.” A posztban nem a több alkoholfogyasztás mellett érvel, hanem jóslatokba bocsátkozik és igazolja azokat az alkoholfogyasztással kapcsolatban az evolúciós pszichológia és az alkoholfogyasztásról szóló legújabb tanulmányok alapján.
Sok mindent kell itt átgondolni, de egy dolog azért megragad: vajon intelligens-e többet inni, mint az átlagember. Egy brit orvosi folyóiratban nemrégiben megjelent jelentés szerint az alkohol a legkárosabb drog, amelyet a crack és a heroin követ. A tanulmány szerint a heroin, a crack és a metamfetamin voltak a legkárosabb drogok az egyének tekintetében. Más emberekre nézve a crack, a heroin és az alkohol volt a legkárosabb. Az alkohol által okozott fizikai, pszichológiai és társadalmi károk összességében nagyobbak, mint bármely más kábítószeré a húsz vizsgált kábítószer listáján.
Az intelligencia határozza meg, mennyi alkoholt fogyaszt valaki?
„Nem vagyok önmagában az alkoholfogyasztás ellen, mivel élvezem a bort, a sört és az alkalmi koktélokat” – mondta dr. Austin. „Amit ellenzek, az az alkohol túlzott fogyasztása. Ez nem jelenti azt, hogy szerintem meg kellene próbálnunk ellenőrizni, hogy mit csinálnak az emberek (kivéve, ha az alkoholfogyasztásuk miatt jelentős mértékben veszélyeztetnek másokat). Inkább az a véleményem, hogy az alkohol túlzott fogyasztása nem bölcs dolog.”
Az alkohollal való egyes visszaélések egyértelműen értelmetlenek és bölcstelenek, mint például a tivornyázás. A kontroll elvesztése, a döntéshozatali képességek aláásása és a másokkal szembeni kiszolgáltatottság, amikor ilyen tevékenységet végeznek, azt mutatja, hogy még ha az intelligens emberek többet isznak, akkor sem viselkednek intelligens módon, amikor ezt teszik.
„Emberi lényekként sok kiváló dologra vagyunk képesek. Olyan képességeink vannak, amelyeket számos tevékenységben fejleszthetünk és kifejezhetünk, például a zenében, a művészetekben, a kritikus gondolkodásban és a sportban. A mértéktelen ivás, különösen, ha rendszeresen történik, alááshatja a képességünket, hogy ezeken a területeken kiemelkedő teljesítményt nyújtsunk. Ezt figyelembe véve, és mivel akkor vagyunk a legboldogabbak, amikor a képességeinket gyakoroljuk, bölcs dolog elkerülni a mértéktelen ivást. Ráadásul a mámor rövid távú öröme nem éri meg a mély boldogság elvesztésének hosszú távú kockázatát” – érvel Austin a kutatás eredményeinek óvatos értelmezése mellett.