Üdülő és támaszpont
Kovácspatak Esztergomtól és Párkánytól Garamkövesd irányában, 10 kilométernyi távolságra fekszik, remek túraútvonalat kínál, ám katonai szemmel nézve remek stratégiai helyszín is: nem véletlen, hogy a katonai vezetésnek is megakadt rajta a szeme, amikor a magyar olajipar ellen intézett szövetséges bombatámadások miatt elrendelték, hogy telepítsék a föld alá a hazai olajfinomítókat.
A feladat persze grandiózus volt, és nem valósult meg, de a szupertitkos föld alatti gyár nyomai ma is feltűnnek a Dunakanyarban.
ciernediery.sk Olvass még a témában
A Falanszter blog összefoglalója szerint az utasítás nyomán a Fanto Egyesült Ásványolajgyárak Rt.-nek a Százhalombatta melletti Máriaháza-puszta, a Magyar Petróleumipar Rt.-nek az Ercsi mellett Szentmihály-puszta, a Vacuum Oil Company Rt.-nek Süttő és Neszmély között, a Shellnek Vértesacsán és Sóskúton, a Nyírbogdányi Petróleumgyárnak Felcsúton, a Délkárpáti Kőolajfinomító és Kereskedelmi Rt.-nek Főnyeden, az 1942-ben alapított Magyar Olajművek Rt.-nek pedig Kovácspatak mellett kellett kialakítania új földalatti zsebfinomítóit.
Vérrel és verejtékkel épült
Ahhoz, hogy ez ténylegesen megvalósulhasson, a Magyar-Amerikai Olajipari Rt.-nek egyrészt 92 kilométer különböző átmérőjű olajtávvezetéket kellett volna kiépítenie, másrészt óriási bunkereket is a desztilláló-berendezéseknek.
Mivel az Olajgyár logója egy jegesmedve volt, és a kovácspataki völgyben egyébként is van egy Medve-barlang nevű üreg, a művelet a „Medveszállás akció” fedőnevet kapta.
A Kovácspatak mellett megkezdett építkezés elképesztő ütemben haladt, csaknem egy hónapa alatt 650 méter hosszú alagutat ástak. Ez egyrészt a viszonylag puha tufának, másrészt annak volt köszönhető, hogy a román, orosz és olasz hadifoglyokat kíméletlenül dolgoztatták a hegyen.
