Tanulópénz

Valika és a férje döntöttek: nem kínozzák magukat a lakásuk kifestésével, inkább szakembereket hívnak, akik röpke egy hét alatt elvégzik azt a munkát, ami nekik teljes egy hónapba telne. – Holnap már jönnek is – dőlt hátra elégedetten, miután telefonon lebeszélte a részleteket. Meg is érkezett másnap a „brigád” – igaz három órás késéssel, de teljes létszámban. – Nem gond ugye, hogy két tanulófiút is hoztam magammal? – kérdezte a mester foghegyről, miközben hanyag eleganciával ledobta a festékes vödröket a nappali közepén. „Még szerencse, hogy a szőnyegeket már felszedtem” – gondolta Valika, majd gyorsan elhessegette azt az egész lényét eluraló rossz előérzetet, ami reggel óta kerülgette. Nem is volt sok ideje tovább gondolkodni: felgyorsultak az események. Bútorok ki, festmények le, ki mit ért azt fogott – 20 perc alatt kiürült a hálószoba, 1 óra elteltével pedig már üresen kongott a nappali, és a fürdőszoba is. A mester gyorsan kiosztotta a feladatokat:
– Amíg én hántok és javítok a nappaliban Karcsival, addig Te lefested a hálószobában az ablakokat! Asszonyom! Nyugodtan végezzék a dolgukat, mi itt elboldogulunk…- utasította az egyre erősebb gyomorgörccsel sertepertélő Valikát, aki, hogy ne legyen útban leült a konyhában az egyetlen székre, ami elérhető maradt a káoszban. Megpróbált olvasgatni, s nem odafigyelni a zajokra, de ez egyre nehezebben ment. – Nem. Nem így kell… megmutatom. – Ha nem figyelsz ide, soha nem fogod megtanulni! – Nem jó! Elrontottad! Engedj oda – hadd javítsam ki… – Még egy ilyen kétbalkezest, mint Te! Biztos, hogy ezt a szakmát akarod választani? – dörögte kétpercenként a férfi. Valika nem bírta tovább: besompolygott a nappaliba megnézni mi a gond.
– Ne aggódjon asszonyom, semmi baj, csak ennek a lókötőnek is meg kell tanulnia a szakmát! –mentegetőzött miközben gyors mozdulatokkal próbálta eltüntetni a tenyérnyi vakolathiányokat a falról. – Értem – hebegte Valika. – Főnök. Kész vagyok. – lépett be könyékig festékesen a másik tanonc. – Rendben. Látja. Ő már ügyesen boldogul – veregette meg a fiú hátát elégedetten a szakember. – Főnök! Kérdezhetek? – pirult fülig a fiú. – ? – Az ablak-kereteket is lefessem? 
  Valikát ennél a mondatnál sújtotta tarkón az előérzete.