Rend a lelke mindennek. Hol kint rend van, ott bent is. Két közismert mondás, ami arra utal, hogy a környezetünk tisztán és rendben tartása kiemelt fontosságú. Akkor is, ha ez néha nehezen megy és a családtagok, házi állatok gondoskodnak róla, hogy még nehezebb legyen. A világ nagy részén a nők feladata rendet tartani. Többnyire kétféle módszerrel igyekszünk eleget tenni ennek a mindennapos kihívásnak. Te melyik kategóriát képviseled?
Non-stop rámolás és takarítás
Vannak nők, akik szünet nélkül pakolnak, rendezkednek, mosogatnak, törölgetnek. A külső szemlélő ezt általában úgy értékeli, hogy “náluk bezzeg mindig rend van”. A helyes kifejezes azonban az lenne, hogy “ebben a házban folyamatosan takarítanak”. Utóbbit csak az tudja, aki a házban él, de sokszor még az sem, leginkább annak van tudomása a folyamatos takarításról, aki ezt műveli.
Szakértők szerint bizonyos mértékű rendetlenség jobb, mintha görcsösen ragaszkodnánk ahhoz, hogy mindig minden tökéletesen a helyén legyen. A cipők egymás mellett a bejáratnál, az evőeszközök a megfelelő fakkban a fiókban, a párnák kisimítva a kanapé megfelelő pontján, a ruhák vállfán vagy milliméter pontosan egymásra hajtogatva a gardróbban. Csodás érzés ezt látni, de ha rögeszmévé válik, az sok bajt okozhat.
Egyes nők – és valljuk be, egyes férfiak is – képesek teljesen belebetegedni a rendetlenségbe, miután megszületik az első gyermek és eljut abba a korba, hogy mindent levesz, megnéz, széttép, kipróbál, megnyom, eldug vagy szétdobál. Ez a korszak egészen korán, 6-8 hónapos korban kezdődik és évekig tart. Aki itt nem tanul meg lazítani és újratervezni a renddel kapcsolatos elvárásait, szó szerint egész nap stresszben éli az életét. Ez nem jó. Sem a szülőnek, sem a gyereknek.
Időszakos takarítás
Létezik egy másik iskola is, ami a takarítást illeti. Egyes nők a folyamatos pucolás és rámolás helyett kitűznek egy napot vagy a nap egy bizonyos időszakát, amikor megpróbálnak rendet teremteni a káoszban. Ez legtöbbször a hétvége előtti nap vagy az esti órák, amikor a kis pakológép nyugovóra tért vagy amikor a hétvégi pihenést szeretnék rendezett környezetben élvezni.
Számukra a szemmel láthatóan növekvő rumli nem okoz lelki problémát, mert tudják, hogy eljön majd az idő, amikor legyőzik a kuplerájt és minden csillogni, villogni fog. Addig pedig hadd tombolja ki magát mindenki, gyűljön a sok játék a szőnyegen, a szennyes ruha, a mosogatnivaló vagy a porcicák a sarokban.
Baj akkor van, ha ez a két, teljesen különböző világnézet egy háztartásban találkozik. Az egyiket idegesíti a másik, a másikat bosszantja az egyik módszere. Aki folyamatosan takarít, azt érzi, hogy mindent egyedül ő csinál, a másik csak henyél, aki viszont csak este vagy hétvégén szokott rendet tenni, úgy érzi, szándékosan az őrületbe akarják kergetni. Házastársi vagy szülő-gyermek kapcsolatban is megjelenő különbségekről van szó, ami rendszerint megágyaz egy jó kis veszekedéshez.
Melyik a jobb módszer a rendrakáshoz?
Felmerülhet a kérdés, hogy melyik takarítási szokás hasznosabb? Nos, mindkettőnek van előnye és hátránya is. A folytonos rend és tisztaság nagyon jól tud jönni, ha betoppan egy váratlan vendég. Emellett biztosítja a rendszeres testmozgást és folytonos célt ad az ember életének.
A hátránya, hogy az állandó késztetés nem enged teret a valódi kikapcsolódásra és pihenésre, mert mindig akad valami, ami még nem tökéletes és javítani kell rajta. Egy gyűrődés a függönyön, amit azonnal ki kell vasalni vagy egy morzsa az asztalon, amit azonnal le kell törölni.
Az időnkénti rendrakás előnye, hogy kevesebb vele a munka, helyette lehet más, hasznos elfoglaltsággal is elütni az időt. Hátránya azonban, hogy a rendetlenség egy mindennapos lakótárs lehet, ami hosszú távon kihat az érzelmekre is.
Hogy mi a jó megoldás? Ezen sokáig lehetne veszekedni. Van egy mondás, ami talán segítség lehet: nem mi vagyunk a lakásért, a lakásunk van értünk.
