Arról már korábban is írtunk, hogy a meditációnak, hiába tűnik keleti áltudománynak, igenis tudományos szempontból is rengeteg haszna van, és tényleg hatékonynak mondják még a kutatók is. Arról viszont még nem született cikk, hogy pontosan mi történik az agyadban, miközben meditálsz, pedig ez is elképesztően izgalmas – így hat a befelé fordulás a testedre.
A meditáció agyra gyakorolt hatása sokkal bonyolultabb, mint amilyennek elsőre tűnhet. Ez azért van így, mert ha a hatások csak akkor mutatkoznának, ha éppen meditálsz, sok haszna nem lenne a tevékenységnek: olyan lenne, mint egy drog, aminek idővel elmúlik a hatása. Csakhogy a meditáció nem ilyen, hosszú távon is megváltoztatja az agy kognitív funkcióit és a szerkezetét is, csak egyelőre abban nem biztosak a tudósok, hogy pontosan hogyan.
Az, hogy mi játszódik le meditáció közben a fejedben, nagyban függ attól, hogy milyen régóta gyakorolsz, és hogy milyen fajta meditációt követsz.
A Bustle-nek szakértők elmondták: ha még kezdő vagy, általában nagyobb az agyi aktivitás a meditáció közben is, és ahogy belejössz, annál jobban tudod kizárni a külvilágot, nem kell annyira figyelned, és az agyi aktivitásod lecsökken.
Ez lenne az alapvető célja a meditációnak, és erre kell törekedni a sok gyakorlással is.
A szakértő azt is megjegyzi, hogy az agyad vérellátása is eszerint változik: kezdőként még több folyik át az agyadon, mint akkor, amikor már teljesen pihentetni tudod.
Kép: atercorv/depositphotos.com
A szakértő szemnek az agy szürkeállományában bekövetkező változások is feltűnnek: ez az agyad különböző régióiban szemmel láthatóan megváltozik, ami azért is fontos, mert az elülső cinguláris kéregben például, ahol ezek a változások nagyon jól megfigyelhetők, az érzelmeid feldolgozása is zajlik.
2010-ben megfigyelték, hogy akár már két hét meditációs gyakorlás után is megváltoznak az idegpályák ebben a területben.
A meditáció a homloklebenyben is megnöveli az úgynevezett thétaritmust, ami théta hullámok ismétlődését jelenti. Meditáció közben a homloklebenyben olyan elektromos aktivitás mutatkozik, amit összeköthetünk a figyelem egy nyugodt, relaxáló formájával. Ezek a théta hullámok a gyakran meditálóknál akkor is gyakrabban születnek, ha éppen nem gyakorol valaki.
Azt tudjuk mérni, hogy a meditáció milyen változásokat hoz az agyban, de azt nem, hogy közben pontosan mi történik, ami ezeket a változásokat beindítja. Egy biztos: a tudomány szerint is hat az agyra az, ha gyakran meditálsz, és bajod nem lehet belőle, így érdemes lehet kipróbálni.