Felpattansz a kanapéról, mert csöng a telefon, aztán egy pillanatra elsötétül előtted a szoba, zúgni kezd a füled, és meg kell kapaszkodnod valamiben. Ismerős érzés? A felálláskor jelentkező szédülés gyakori jelenség, amit sokan megtapasztalnak, de nem mindig tudják, mi okozza.
A háttérben gyakran ortosztatikus hipotenzió áll, ami azt jelenti, hogy a vérnyomás felálláskor átmenetileg jelentősen lecsökken. Ilyenkor az agy rövid időre kevesebb vérhez jut, ami szédülést, látászavart vagy akár ájulásközeli állapotot is okozhat.
Mi történik ilyenkor a testünkben?
Amikor ülünk vagy fekszünk, a vér a testünk különböző részein oszlik el. Felálláskor a gravitáció hatására több vér kerülhet a lábakba és a hasüregbe, ezért a szervezetnek gyorsan kell reagálnia. Az erek összehúzódnak, a szívverés pedig valamelyest felgyorsul, hogy az agy vérellátása megfelelő maradjon. Olvass még a témában
Te hány szünetet iktatsz be a munkanapodba? így teremts egyensúlyt munka és magánélet között
Ezt hozza 2026. október 28. a numerológia szerint: önkifejezés és egyediség
„Ha ezt rendeli az étteremben, rögtön tudom, hogy igazából nem gazdag” – Ultragazdagok mesélnek arról, mi leplezi le, aki csak gazdagabbnak akar tűnni
A Black Friday könnyen elronthatja a karácsonyodat – 5+1 dolog, amit érdemes átgondolnod vásárlás előtt
Ha ez a szabályozási folyamat nem működik elég gyorsan vagy hatékonyan, átmenetileg leeshet a vérnyomás. Ennek következménye lehet a szédülés, a szem előtti elsötétülés, a fülzúgás vagy a gyengeségérzet. A tünetek általában rövid ideig tartanak, és a keringés alkalmazkodásával maguktól megszűnnek.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.






