Felpattansz a kanapéról, mert csöng a telefon, aztán egy pillanatra elsötétül előtted a szoba, zúgni kezd a füled, és meg kell kapaszkodnod valamiben. Ismerős érzés? A felálláskor jelentkező szédülés gyakori jelenség, amit sokan megtapasztalnak, de nem mindig tudják, mi okozza.
A háttérben gyakran ortosztatikus hipotenzió áll, ami azt jelenti, hogy a vérnyomás felálláskor átmenetileg jelentősen lecsökken. Ilyenkor az agy rövid időre kevesebb vérhez jut, ami szédülést, látászavart vagy akár ájulásközeli állapotot is okozhat.
Mi történik ilyenkor a testünkben?
Amikor ülünk vagy fekszünk, a vér a testünk különböző részein oszlik el. Felálláskor a gravitáció hatására több vér kerülhet a lábakba és a hasüregbe, ezért a szervezetnek gyorsan kell reagálnia. Az erek összehúzódnak, a szívverés pedig valamelyest felgyorsul, hogy az agy vérellátása megfelelő maradjon. Olvass még a témában
Ősszel és télen lecsökkenhet a D-vitamin-szinted: dietetikusok elmondják, mit tehetsz ellene
„Hogyan sikerült a férfiaknak elhitetniük a világgal, hogy a nők a hisztisebbek?!” Kínzó kérdések a nemek közti különbségekről
Gyerek képernyőidő? Talán előbb azt kellene megnéznünk, mennyit telefonoznak a szülők
„Be akarta perelni, mert kocogni jár” – Ügyvédek mesélnek a legőrültebb megkeresésekről
Ha ez a szabályozási folyamat nem működik elég gyorsan vagy hatékonyan, átmenetileg leeshet a vérnyomás. Ennek következménye lehet a szédülés, a szem előtti elsötétülés, a fülzúgás vagy a gyengeségérzet. A tünetek általában rövid ideig tartanak, és a keringés alkalmazkodásával maguktól megszűnnek.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.






