Az üstököst március végén fedezte fel egy űrteleszkóp, amiről végül el is nevezték az akkor még csak a déli féltekén megfigyelhető égitestet. Az üstökös július elején került a Nap közelébe, és szerencsésen túlélte a találkozást, ami után – mintegy ráadásként – egyre közelebb került ahhoz, hogy az északi féltekéről is megcsodálhassuk. Nem is olyan régen még csak a kora hajnali égbolton lehetett megfigyelni, ám már ekkor is készültek látványos fotók róla Magyarországon, ugyanis felbukkant az északkeleti horizont felett.
Az üstökös a jól ismert fénycsóvával jelentkezett, ami egyelőre inkább halványpirosasnak tűnik, hiszen a hajnali órákban, pirkadatkor engedi láttatni magát. A pirosló fénypontból és az azt követő, halvány csóvából viszont egyértelműen tudni lehet, hogy ez a ritka látvány nem más, mint egy üstökös. A Neowise megfigyeléséhez tehát nem kell távcső, ellenben a tiszta levegő, a felhőmentes égbolt nélkülözhetetlen.
Szerencsés fényszennyezéstől mentes magaslatot keresni, és a csillagászok szerint július 13-tól lesz érdemes igazán időt szánni a programra.
Olvass még a témában
A napokban ugyanis folyamatosan erősödik az üstökös „fénye” és a mostanihoz viszonyítva is még javulni fog a láthatósága. További előny, hogy a hónap közepétől már az esti égbolton is látszani fog, és a sötétebb háttérben valószínűleg még csodálatosabb látványt nyújt majd, annak ellenére is, hogy a Naptól fokozatosan távolodva szép lassan halványodni fog. Szerencsénk van a Hold állását tekintve is, hiszen nem régen volt telihold, így a visszatükröződő napsugárzás sem fog belezavarni a képbe. Úgyhogy, ha valamikor, akkor most érdemes üstökös-lesre indulni, hiszen nem tudhatjuk, mikor lesz lehetőségünk rá ismét!
