A Szardínia szigetén található eperfa őszi virágzásából nyert corbezzolo méz nem édes, mégis népszerű, és több mint 2000 éves múltra tekint vissza.
Az olaszországi Szardínia szigetének hegyeiben született méz meglepően keserű, bőr, édesgyökér és füstös jegyekkel. A nomád méhészek több mint 2000 éve állítottak fel méhkasokat a régióban, hogy összegyűjtsék ezt az aromás csemegét – amely a vadeperfa fehér, harang alakú virágaiból származik.
Marcus Tullius Cicero (i.e. 106-43) államférfi, ügyvéd és filozófus egy római állampolgár védelmében említette a mézet, akit gyilkossággal vádolnak a szardíniai Norában.: „Minden, amit Szardínia szigete termel, emberek és dolgok, rossz!” – kiáltott fel. „Még a méz is keserű azon a szigeten!”
Talán Cicero nem tudta, hogy keserűségén túl a corbezzolo méz tele van tápanyagokkal. A vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag, gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkező mézet nemzedékről nemzedékre nagyra becsülték a lakosainak kiemelkedően hosszú élettartamáról ismert szigeten.
Számtalan problémára nyújt természetes megoldást
A hagyományos gyógyászatban alvást elősegítőként, köhögéscsillapítóként és hasmenéscsillapítóként használják. Összehúzó és gyulladáscsökkentő tulajdonságainak köszönhetően daganatellenes is lehet, állítja a Marche-i Politechnikai Egyetem és az egyetemek kutatói által 2019-ben végzett tanulmány. A Journal of Functional Foods folyóiratban megjelent Vigo és Granada spanyolországi tanulmánya arra a következtetésre jutott, hogy a corbezzolo méz csökkenti a laboratóriumban termesztett vastagbélráksejtek növekedését és osztódását.
Már évezredekkel ezelőtt is ismerték
A vöröses-narancssárga, eper nagyságú termései miatt eperfaként ismert széleslevelű corbezzolo cserje legendája először a Napok könyvében, Ovidius ókori római naptárának felfedezésekor jelenik meg, amelyet az i.sz. 1. század elején írtak. Ovidius szerint Dea Carna római istennő, az egészség, a vitalitás és az ajtópántok védelmezője mentette meg az ókori latin város, Alba Longa újszülött örökösét. Mégpedig azzal, hogy egy eperfa gallyával háromszor megkopogtatta a gyermek háza ajtaját.
A római író, természettudós és filozófus Plinius adta a vadon élő cserje botanikai nevét, Arbutus Unedo. Plinius láthatóan nem rajongott a savanyú gyümölcsért. A latin Unum edo kifejezésről nevezte el, ami azt jelenti: „Csak egyet eszek meg”.
A corbezzolo méztermelés már a középkorban kialakult a szigeten. Arboreai Eleanor (i. e. 1347-1404), a korszak egyik leghatalmasabb bírája súlyos pénzbírságot, és legrosszabb esetben fülamputációt írt elő corbezzolo-gyűjtő méhkaptárak ellopása miatt.
Értékes és különleges
Az eperfa vadon nő a Földközi-tenger medencéjében, Nyugat-Európában és még Írországban is, bár Szardínia tartja a corbezzolo méztermelés rekordját.
A corbezzolo termése lassan érik, a folyamat során színe többször megváltozik, a sárgától a narancssárgán át az érett vörösig. A cserje enyhén édes, fehér virágait – amelyek októbertől decemberig nyílnak – a méhek beporozzák. Ezt követően nektárját olyan különleges ízprofilú mézzé alakítják, amely magába foglalja Szardínia illatát és ízét.
A virágok szirmai lassan nyílnak ki; ez egy különös kényes folyamat, amelyet egy heves felhőszakadás könnyen leállíthat. Mivel a virágzás késő ősszel történik, amikor az időjárás hideg, esős és szeles is lehet, a méhek néha még a kaptárukból is nehezen jutnak ki, hogy begyűjtsék az értékes nektárt. A harang alakú virágok körülbelül feleannyi nektárt termelnek, mint más virágok. A méheknek tehát extra keményen kell dolgozniuk, hogy elegendő mennyiséget gyűjtsenek. Ez a három kulcsfontosságú tényező teszi a corbezzolo mézet olyan értékessé, hogy Szardínián kívül nehéz megtalálni.
Azt pedig, hogy mi okozza a méz kesernyés, kivételes ízét, senki sem tudja pontosan. Egyesek úgy vélik, hogy a glikozid arbutin (egy molekula, amely a növényekben a cukrokhoz kötődik) jelenléte az oka az eperfa virágainak nektárjában. Az viszont bizonyos, hogy a különös ízvilágú méz remekül illik néhány tradicionális szardíniai fogáshoz. A jelek szerint pedig még az egészségre is jó hatással lehet.