Tizenkét hagymadarab, egy marék só és egy tányér: a régi hagyomány szerint ennyi is elég volt ahhoz, hogy előre megjósolják, milyen időjárás várható a következő évben. A hagymakalendárium az egyik legismertebb magyar népi időjósló szokás, amellyel hónapról hónapra próbálták kifürkészni, mikor érkezik eső, és mikor számíthatnak szárazabb időszakra. Bár ma már senki nem a hagyma alapján tervezi a vetést vagy a betakarítást, szilveszteri családi hagyományként ma is érdemes feleleveníteni.
Honnan ered a hagymajóslás?
A néprajzi hagyomány szerint a hagymakalendáriumot országszerte ismerték, és jellemzően szilveszter estéjén készítették el. Az óév utolsó napján előkészítették a besózott hagymadarabokat, majd újév reggelén megnézték, mi történt velük. Helyenként azonban más jeles téli napokon, például Luca napján is gyakorolták ezt a szokást.
Érdemes megkülönböztetni a hagymakalendáriumot egy másik, hasonló nevű hagyománytól, a Luca-naptártól. Utóbbinál december 13. és 24. között minden nap egy-egy hónapot jelképezett, és az adott nap időjárásából következtettek a következő év megfelelő hónapjának időjárására. A hagymakalendárium ezzel szemben egyetlen éjszaka alatt zajló jóslás volt: a besózott hagymadarabokat másnap reggel vizsgálták meg. Hasonló hagymás időjósló szokások más európai népek hagyományaiban is megjelentek, ami jól mutatja, mennyire fontos volt régen az időjárás előzetes kifürkészése. Olvass még a témában
„Nem próbált jó anya lenni, csak annak akart tűnni” – nárcisztikus szülők és szokásaik
Ősszel és télen lecsökkenhet a D-vitamin-szinted: dietetikusok elmondják, mit tehetsz ellene
A nőknek még mindig szégyellniük kell magukat azért, mert van testük?
Áttörések és új stratégiák: ez vár rád a munkában novemberben csillagjegyed szerint
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.






