Ugye te is gyakran kapod magad azon, hogy kontroll nélkül összevásárolsz kevésbé fontos dolgokat vagy betervezetlen kiadásokkal terheled a pénztárcádat? Néha már a pénztárnál tudjuk, hogy később megbánjuk a csábítóan becsomagolt, kecsegtetően jó árban lévő termékek megvásárlását. Megmutatunk pár pszichológiai trükköt, amik a túlköltekezés és vásárlási láz hátterében állnak.
„Mert megérdemlem!”
Az önjutalmazó, feszültséglevezető vásárolgatás valószínűleg mindenkinek ismerős. A boltozás a munkahelyi vagy magánéleti konfliktusok elfelejtésére is gyógyír. Az akció felirat, az üzletek berendezése és a termékek vizuális megjelenése becsalogatja a szomorkodókat egy kis búfelejtésre. Neked is vannak furcsa tárgyaid, amiket ilyen helyzetekben megvettél magadnak?
Könnyen megmagyarázzuk magunknak
A mentális könyvelés nem más, mint önigazolás, amit a pénzünk költésekor alkalmazunk. Megmagyarázzuk magunknak, hogy megérdemeltük, kivártunk egy leárazást vagy éppen megdolgoztunk azért a dologért, amit beszereztünk.
Ezeket a mottókat az áruházak is gyakran hangoztatják, amikor okos vásárlásra, megérdemelt kényeztetésre vagy magasabb életszínvonalra hívják fel a figyelmünket.
A fejünkben az anyagi helyzetünket néha eltorzítjuk. Szándékosan nem veszünk tudomást a keretünkről, vagy úgy súlyozunk, hogy az apróságokat a nagyobb kiadásokhoz képest szinte nem is számoljuk. A bankkártyás fizetésnél ténylegesen nem fogjuk meg a pénzt, így sokkal többet költhetünk. Az érintéssel történő kártyás fizetés cseles, mert észrevétlenül szalad ki a pénz a zsebedből, jobban mondva a bankszámládról.
A kereskedők nagyon jól tudják, hogy minél könnyebb fizetési módokat ajánlanak, annál könnyebben ráveszed magad a vásárlásra.
Élmények és érzések társulnak a termékhez
Amikor egy árucikk vagy szolgáltatás élményt ígér, sokkal ellenállhatatlanabbá válik. Például nem csak egy masszázst kapsz a pénzedért, hanem a felüdülés élményét, nem pusztán egy kirándulásra fizetsz be, hanem életet kalandjára. A plusz ígéretek, esetleg a termék köré épített történetek megkapóak. Tapasztaltad már, hogy egy reklámszöveg tényleg betalált nálad?
Hinni akarsz a csodákban és a szépségben
Ha őszinte akarsz magadhoz lenni, akkor belátod, hogy sokszor azért teszel a kosaradba egy-egy terméket, mert csodaszerként tekintesz rá, hisz szépséget, fiatalságot és energikusságot, jobb közérzetet ígér. A szlogen meggyőző, a csomagolás tetszetős, miért is hagynád ki? Az ember könnyen sutba dobja az észérveket, mert jólesik hinni az ígéreteknek. Ha hűséges vagy egy márkához vagy gyártóhoz, még akkor is elgyengülhetsz a nagy kínálat láttán.
Bevallom, én is imádom a dizájnos megjelenésű, kellemes tapintású csomagolásokat. Néha a külső is levesz a lábunkról. A netes rendeléseknél a kicsomagolás is élmény. Ismerős érzés?
Diderot-hatás
Ha voltál már úgy, hogy egy igazán különleges, egyedi ruhára sok pénzt áldoztál és annyira megbabonázott, hogy utána ahhoz hasonlítottad az összes meglévő rucidat, akkor érteni fogod a Diderot hatás lényegét.
A Diderot effektusként is ismert jelenség lényege, hogy egy új dolog birtoklása újabb dolgok beszerzésére inspirál, ösztönöz. A francia felvilágosodás nagy alakja, Denis Diderot nem volt különösebben jómódú, de amikor beszerzett egy előkelő vörös kelmét, minden holmiját ehhez mérte. Kopottnak tűntek mellette a dolgok, így vásárlásba kezdett, hogy újabbakat, szebbeket vegyen.
„Bájos” árazási stratégia
A bájos jelzőben van némi irónia, hiszen a cégek, a boltok csalfa módon árazzák be termékeiket. Kérdezz meg egy nőt, mennyibe került a cipője, és csak az ár első részére emlékszik majd (jó esetben), ezzel lefele kerekítve az összeget. Egy árut azzal tesznek az üzletek, weboldalak vonzóvá, hogy az ár 9-re vagy 90-re végződik, így a vásárló pszichésen olcsóbbnak találja, mivel balról kezdi olvasni a számokat.
Bár pontosan tudjuk, hogy pár forintról van szó, mégis ráharapunk a csalira.
Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!