Jerry
Kanadában élő nagyszüleimnél nyaraltam gyerekként, amikor a szomszédsrác áthozta a szellemtábláját. A nagyim viccesen kérdezte másnap, beszélgettünk-e szellemekkel, mondtam neki, hogy igen, a neve Jerry volt. Nagymamám elejtette a tepsit, amit fogott és nagyfater is halottsápadt lett. Jerry volt a ház előző tulajának a kisfia, aki öt évesen halt meg tüdőgyulladásban.
A pap
Nem én, de a koleszos lakótársaim annyit játszottak a táblával, hogy az egész kollégium kísértetjárta lett. Nem viccelek: tárgyak tűntek el és kerülte elő furcsa helyekről, többen sötét alakokat láttak a folyosón, a lámpák fénye rendszeresen elment stb. Végül az igazgató – egy mélyen vallásos nő – hívott egy papot, aki kijött, elmotyogott pár latin frázist és szenteltvizet fröcskölt. Kétkedve fogadtuk, de a dolog működött, mert utána megint minden rendben volt. A szellemtáblát a lányok elásták az udvarban.
Olvass még a témában
Ájultan
Életemben egyszer ájultam el, amikor leültem a Ouija táblához a barátaimmal. Teljesen elvesztettem az eszméletem és nem emlékszem semmire, ők azt mondják, annyit motyogtam, hogy „Igen, tudom”.
A cikk folytatódik, lapozz!
