Ha sétálok az utcán, az ablakokból nagyon sokszor érzek friss kenyérillatot kiszűrődni, és ez nyugalommal, szeretettel tölti meg a szívem. Én magam évek óta kényeztetem a családomat kenyerekkel, persze hol kisebb, hol nagyobb sikerrel.
Az én kenyér receptem – minden napra
Limara receptjét gondoltam kicsit át, hogy a mi ízlésünknek a legjobban megfeleljen.
- 250 g BL80 kenyérliszt
- 100 g grahamliszt
- 1,5 teáskanál só
- 2,5 dl kézmeleg víz
- 1 evőkanál burgonyapehely
- 1,5 evőkanál olaj
- 1 dkg friss élesztő
- 15 dkg öregtészta
- ízlés szerint tehetsz a tésztához 1-2 evőkanál pirított magkeveréket (szezám-, lenmag, napraforgómag, zabpehely, tökmag lepirítva)
Egy tálba szitálom a lisztet, hozzákeverem a sót. Jól elkeverem, mert a só és az élesztő nem barátok, ha érintkeznek, az élesztő behal, és nem kel meg a tészta. Szóval jól összekeverjük, majd hozzáadjuk a burgonyapelyhet és az olajat is. Kis darabokra tépkedjük az öregtésztát, ezt is hozzáadjuk, majd a vizet és legvégül rámorzsoljuk az élesztőt is (nem kell felfuttatni).
Dagasztani kezdjük, majd amikor már szépen elválik az edény falától, egy gyúródeszkán még kicsit megdolgozzuk, visszatesszük a tálba, és 45 percen át letakarva kelesztjük. Ez az idő hozzávetőleges, mert minden liszt, minden élesztő máshogy viselkedik, figyelni kell a tésztát, hogy a duplájára keljen. Félidőnél egy kicsit át lehet gyúrni, ez jót tesz, feléleszti az élesztőt, és munkára készteti. Ha megkelt, a gyúródeszkán kört formálunk a tésztából és jól kinyomkodjuk belőle a levegőt. Veknit vagy cipót formázunk belőle, és a sütőpapírral bélelt, a tésztánál kétszer nagyobb jénaiba tesszük, aminek lepermetezzük a tetejét vízzel. Duplájára kelesztjük, majd egy jó éles pengével bevágjuk a tésztát, hogy a gőz távozni tudjon majd sütés közben. A 230 fokra előmelegített sütőben 35-45 perc alatt aranybarnára sütjük. Amikor kész, rácsra tesszük, és a tetejét jól bepermetezzük hideg vízzel.
Csodálatos hallgatni, ahogy elkezd repedezni. És az illata! Valami csodálatos.
