Periféria
Kábítószernek köszönhetően nem aludtam négy napig. A harmincadik óra után fekete árnyék-figurákat láttam, de csak a periférikus látóteremben. Amikor odarántottam a fejem, eltűntek. Nem tudom, hogy macskák voltak, vagy denevérek, mindenesetre meg akartam ölni őket, mert az őrületbe kergettek. A vége az lett, hogy a haverok telenyomtak altatóval, hogy aludjak már végre. Azóta nem nyúltam semmiféle droghoz.
Csevegés
Akkor kezdtem el komolyan venni a krónikus álmatlanságomat, amikor realizáltam, hogy a személy, akivel percek óta beszélgetek, valójában egy szemeteskuka.
Olvass még a témában
Lebegés
Majdnem 72 órán keresztül voltam kénytelen ébren lenni, munka és egyéb családi történések miatt. Az utolsó hat órában úgy éreztem magam, mintha csendes vízben lebegnék, csak egy kis háttérzaj volt, az is inkább kellemes morajlás. Akikkel beszéltem, azt mondták, teljesen összefüggéstelen mondatok hagyták el a számat.
A cikk folytatódik, lapozz!
