Augusztus 29. a magyar fotográfia napja, ebből az alkalomból gyűjtöttük össze a szakma hazai kiválóságai közül a kedvenceinket. Ha van valaki, aki lemaradt a listáról, pedig itt lenne a helye, írd meg kommentben, hogy a te kedvencedet is minél többen megismerjék!
André Kertész
Kertész Andorként született 1894. július 2-án született Budapesten. Édesapja könyvkereskedő volt, aki a világirodalmat mélyen és alaposan ismerte és értette, üzleti érzéke azonban már kevésbé volt, édesanyja a Teleki téren vezetett kávékimérőt. Gyerekkorát részben Szigetbecsén töltötte rokonoknál, iskoláit Budapesten végezte, itt is helyezkedett e. Első fizetéséből egy fényképezőgépet vásárolt.
Autodidakta módon tanulta a fényképezést mind művészi, mind technikai szinten, különleges látásmódjával, arányérzékével, a formák, fények iránti érzékenységével azonban egyértelműen kitűnik. A Mai Manó Ház beválasztotta minden idők 50 legjobb fotósa közé.
Ata Kandó
A képen önarcképe látható, de Görög Etelka (aki kislányként nem tudta kiejteni a nevét, helyette Atát mondott, így aztán rajtaragadt a név) fotózott indiánokat Dél-Amerikában, készített portrékat az ’56 után kivándorló magyarokról (az ebből készült album bevételét menekült gyermekek megsegítésére ajánlotta fel), lenyűgözően szép családi portréi is vannak, és maradandót alkotott a divatfotózás terén is. Budapesten született 1913. szeptember 17-én, a korban (különösen nőknél) ritkaságnak számító szakma kitanulásához minden bizonnyal hozzájárult, hogy édesanyja szabadon, támogató közegben nevelte.
Pécsi Józsefnél tett iparosvizsgát, a második világháború után családja Párizsba költözött, itt Robert Capa mellett dolgozott a Magnum Fotóügynökségnél. Élete végén Hollandiában élt, itt hunyt el néhány nappal a 104. születésnapja előtt. Többen a legjelentősebb magyar fotográfusnőnek tartják.
Rober Capa
A leghíresebb magyar fotográfust „A világ legnagyobb háborús fotósának” nevezte Stefan Lorant, a legendás képszerkesztő. 1913. október 22-én Friedmann Endre Ernő néven született Budapesten, Kandó Atához hasonlóan ő is Pécsi Józsefnél tanulta ki a szakma fortélyait. Leghíresebb képe, A milicista halála a világ egyik legismertebb fotója, amely nem csak megrázó és felkavaró, de egy sor erkölcsi-etikai kérdést is felvetett a fotózás, tudósítás kapcsán.
Bár legendává a háborús képei tették, Capa természetesen rengeteg más témájú képet is készített, ezen a fotón például Picasso és Francoise Gilot sétálnak a francia tengerparton.
Moholy-Nagy László
Weisz László néven született, de gyermekkora egy részét Moholon töltötte, ezért vette fel később a Moholy nevet. A képzőművészeti egyetem későbbi névadója egyedi látásmódjával, a fények, formák iránti érzékenységével nem csak fényképészként, de festőként és kirakatrendezőként is kitűnt, szakmájában igazi úttörőnek számított. Egyedi látásmódja egészen új perspektívákat kínált, a legegyszerűbb formákban, leghétköznapibb dolgokban is meg tudta látni és láttatni a vizuális művészeti értéket.
Escher Károly
A szekszárdi fotós 1890. október 21-én született, tanulmányait Budapesten végezte és kezdetben műszaki rajzolóként dolgozott egy gépgyárban. Kivételes térlátása és arányérzéke mellé művészi érzék és empátia társult, ennek is köszönhető, hogy előbb a filmhíradók és játékfilmek operatőre, majd fotográfus lett, aki kiváló portrékat készített többek között a windsori hercegről, Derkovits Gyuláról, Walter Gropiusról, Móricz Zsigmondról, de a ma ismert Petőfi-kép is az ő nevéhez fűződik. Igaz, a felvételt természetesen nem ő készítette, de az ekkor már nagyon rossz állapotban lévő dagerrotípiát ő restaurálta kémiai úton.
Végig Magyarországon dolgozott, de nemzetközi szinten is elismerték. 1964-ben nyerte el a Nemzetközi Fotóművész Szövetség legmagasabb kitüntetését. 1965-ben érdemes művész díjat kapott. 1966-ban hunyt el.