Amióta a járvány tavasszal az egész világon végigsöpört, mindenki azt szeretné tudni, mikorra lesz biztos gyógymódja, vagy még inkább megelőző védőoltása a Covid-nak. A BBC utánajárt annak, amit jelenleg a kérdésről tudni lehet.
Noha védőoltás egyelőre nincs, jelenleg is körülbelül 40 oltóanyag áll klinikai vizsgálatok alatt, köztük az Oxford által kifejlesztett is, amely már a tesztelés előrehaladott szakaszában van.
A kutatók szerint az oltóanyagra nagy szükség van, mivel a vírus gyorsan terjed, és a föld lakosságának nagy része még mindig sebezhető. Egy védőoltás segítene felkészülni az immunrendszerüknek, így akkor sem betegednének meg, ha a szervezetükbe bejut a vírus. Egy védőoltás így lehetővé tenné a karanténok feloldását és a társadalmi távolság lazítását.
Milyen eredményeket értünk el eddig?
A kutatások rohamtempóban zajlanak. Körülbelül 240 oltóanyag van korai fejlesztés alatt, 40 klinikai vizsgálatban, kilenc pedig már a tesztelés utolsó szakaszában van, vagyis embereken tesztelik őket.
Az oxfordi vakcina a kísérletek szerint immunválaszt válthat ki. Az AstraZeneca aláírta a megállapodást, miszerint csak az Egyesült Királyságba szállítanak belőle 100 millió adagot.
Az első emberkísérleti adatok májusban azt mutatták, hogy az amerikai tanulmányban részt vevő első nyolc beteg mindegyike olyan antitesteket termelt, amelyek semlegesíthetik a vírust. Folyamatban van egy vírusfehérjék segítségével immunválasz kifejlesztésére irányuló kísérlet is.
Kínában egy csoport azt mutatta, hogy az oltóanyag biztonságos, és védő antitestek előállítását eredményezte. A vakcinát a kínai hadsereg rendelkezésére bocsátják. Az oltások kifejlesztésének egyéb, teljesen új megközelítéseit is vizsgálják. Azt azonban senki sem tudja, hogy ezek a vakcinák mennyire lesznek hatékonyak.
Mikorra lesz védőoltás a koronavírus ellen?
Egy vakcina kifejlesztése általában évekig, ha nem évtizedekig tart. A kutatók most azt remélik, hogy néhány hónap alatt tudják elvégezni ugyanezt a munkát. A legtöbb szakértő úgy gondolja, hogy egy vakcina 2021 közepéig, körülbelül 12-18 hónappal azután válik elérhetővé, hogy az új vírus hivatalosan Sars-CoV-2 néven megjelent.
Ez hatalmas tudományos teljesítmény lenne, de nincs garancia arra, hogy valóban így is alakulnak majd a dolgok. A kutatók azonban bizakodóak, és ha sikeresek lesznek a vizsgálatok, akkor néhány ember – például az egészségügyi dolgozók – még ez év vége előtt megkaphatja az oltást az Egyesült Királyságban. Érdemes megjegyezni, hogy a koronavírusnak már négy típusa fertőzött korábban is emberek között, ezek enyhe megfázásos tüneteket okoztak, és egyik ellen sincs védőoltás.
Mit kell még megtenni?
Noha potenciális oltásból már több is van, még sok munka vár a kutatókra, mire a koronavírus elleni oltás elérhetővé válik mindenki számára. A vizsgálatoknak bizonyítaniuk kell, hogy az oltás biztonságos. Semmit nem nyerünk egy olyan oltással, amely több problémát okoz, mint a betegség, ami ellen véd. A klinikai vizsgálatoknak azt is be kell bizonyítaniuk, hogy az oltások immunválaszt váltanak ki, amelyek megvédik az embereket a megbetegedéstől.
Ki kell dolgozni a vakcina hatalmas méretű előállításának módját a potenciális dózisok milliárdjaira. A gyógyszer-szabályozóknak jóvá kell hagyniuk az oltást, mielőtt beadhatók lennének. Végül az is hatalmas logisztikai kihívás lesz, hogy a világ lakosságának nagy részét valóban immunizálják. A lezárások lelassították a vírus terjedését, az viszont, hogy az oltás valóban védelmet ad-e, csak akkor derül ki, ha az oltott emberek megfertőződnek a vírussal, de nem betegszenek meg tőle.
A kihívástanulmányként ismert elmélet, miszerint a kísérleti alanyokat beoltják, majd szándékosan megfertőzik őket, gyors válaszokat adna. Sokak szerint túl ez viszontveszélyes, és a kutatás ebben a szakaszában nem is lenne etikus.